Kattints az EMKA blogra, az Erdélyi Magyarokért Közhasznú Alapítvány hivatalos blogjára!

Friss hírek és képes beszámolók akciónkról, aktuális eseményeinkről, leírások az általunk szervezett eseményekről és sok-sok egyéb érdekesség.

Szilágyi Perjési Katalin blogja (158)

Temetés

Az eső tompa dobogása a tetőn sem tudta újra álomba ringatni. Hogy mióta forog a kemény priccsen, órája híján, amit rögtön elvettek tőle a táborba érkezés első napján, nem tudta volna megmondani. Rabtársai horkolása, a váratlan horkantások és a szellentések hangjai csak az első napokban zavarták, később, mikor a napi munkától félájultan beesett a vackába, csak valami homályos kábulatban lebegett, míg aludt. Sem társai forgolódására és sóhajaira, és néha még a hajnali ébresztő kongatására sem…

Folytatás

Írta Szilágyi Perjési Katalin Május 14, 2015, 8:30am — 2 megjegyzés

Fenyőrigó

Igazi vargabetűt írtak le, ahogy a kopasz dombot megkerülve átvágtak a réten. Ez ugye már hegy volt, kérdezte apját nyűgösen és elnézett a magas fenyők irányába, ahová az mutatott. A hegyek majd csak ott kezdődnek, ez még itt csak a hegyek a lába, de mindketten nagyon büszkék rá anyával, hogy négyévesen ekkora kirándulásra eljött velük. Ahogy baktatott a két felnőtt után, elnézte a gyéren növő…

Folytatás

Írta Szilágyi Perjési Katalin Április 24, 2015, 9:32pm — 3 megjegyzés

Feszítsd meg



Percek óta tapogatta a falat, de a villanykapcsolót sehogy sem sikerült megtalálnia. Persze, ez is egy új albérlet örömeihez tartozik. Hetek telnek el úgy, hogy semmit sem talál az ember a megszokott helyén. Sikerült mindent lesodornia egy kis asztalkáról. Utoljára egy keskeny műanyag tárgyat markolt. Halk kattanás, majd elöntötte a szobát a vibráló fény. Álmatlanság ellen a legjobb, zökkent kezében egy fél doboz sörrel a rozoga ágy szélére, melynek rugói…

Folytatás

Írta Szilágyi Perjési Katalin Április 5, 2015, 8:30pm — 1 megjegyzés

Gizi meg az attrakció

-Teremtő jó isten – koppantotta helyére Borsos elvtárs a fekete bakelit telefont, hogy csak úgy ugrott asztalán a kis Sztálin szobor. Falfehér ábrázattal nézett körbe az irodájában, mintha azonnal szeretne meggázolni valakit, de nem talál önként jelentkezőt.

Abszolút elvtársnő jó titkárnőhöz méltóan, mélyen befúrta csinos fejecskéjét a gépelni valóba és sebesen pislogott.

-Most honnan az isten csodájából szerezzek én a fő elvtársnak medvét a vadászatra – törölgette…

Folytatás

Írta Szilágyi Perjési Katalin Április 2, 2015, 9:48pm — Nincsenek hozzászólások

A piros vájdling

Napok óta nem történt semmi. Tétlenül vártunk. Néha a belövésektől szabályosan táncoltak a falak. Tavasszal táncoltam utoljára, K.-val, Ilikéék eljegyzésén. Akkor még egésznek tűnt a világ. Egésznek és érintetlennek. Szabályosnak, mint anyuska háromszárnyas velencei tükre a falon. Ha belenézhettem volna, mert csodával határos módon nem tört volna ezer szilánkra a szalon többi berendezésével már az első ágyútűznél, nem ismertem volna magamra. Akkor már legalább három hete nem…

Folytatás

Írta Szilágyi Perjési Katalin Március 24, 2015, 8:30pm — 1 megjegyzés

Szüret

Kéken feszül a nyári ég a város fölé és mi nagymamával kaptatunk felfelé a hegyre. Reggel szól, hogy alighanem beérett a sárgabarack Dódiék és mióta mondják már, hogy vigyen engem is szüretelni. Két copfba fonja nagymama a hajam, anyu varrta szalagot is fon belé. Anyu azt mondja, esténként én is nagyon hiányzom nekik, de jobb dolgom van nagymamáék, ők apuval korán mennek dolgozni, későn érnek haza. És ott van nagytata, aki reggel biciklivel elvisz iskolába és ott van nagymama,…

Folytatás

Írta Szilágyi Perjési Katalin Március 4, 2015, 8:00am — 13 megjegyzés

in memoriam / A NAGYVÁRADI SZT. LÁSZLÓ TÉR EMLÉKÉRE/

emlékszel a térre,
a hajnali fényre
amint könyököl
a tornyokon s a
fény-árnyék foltokon
halkan átoson
az álmos villamos,
és színes padokon
egy piros alkonyon
mint vacog a vágy,
mert kandeláber
vigyázta egykoron
a rendjét , vén
tuják árnyéka
köszöntött jó estét
s most a lovag király
rozsdálló pallosán
az…
Folytatás

Írta Szilágyi Perjési Katalin Február 17, 2015, 6:34pm — 23 megjegyzés

Holnap (T. J. emlékére)

(T. J. emlékére)

Amint a döcögősen felhúzott vasredőny a helyére csusszant, a kis üzletet elöntötte a napfény. Minden áldott reggel, pontban kilenckor elfordította a kulcsot a zárban és belépett birodalmába. Jobbra, az L alakú pult üveg tárlóiban bizományba átvett órák sorakoztak piros bársonyon. A pult folytatásaként következtek az ékszerek tárlói, majd a javításra átvett órák és ékszerek kis fiókjai. A bal sarokban nehéz órás asztal terpeszkedett, öblében bőrkötény, a javításra…

Folytatás

Írta Szilágyi Perjési Katalin Január 31, 2015, 9:49am — 10 megjegyzés

Halottainkhoz

mert fényidőket karmolnak

meztelen fák acélszín égbe

s keresztjeid mécses-könnyei

csak reggelre apadnak


halottaid humuszba égett

poraiból emlék-virágok

tengere ringat s aléltan

engeded el az időt

 
félsz de lépteid bársonyba

ölelik halott fák rőt remegései

s varjúkárogás táncol

meztelen idegeiden
 
temetettjeid tárt keresztjei
áldást intenek és megváltásról

álmodik a…
Folytatás

Írta Szilágyi Perjési Katalin November 3, 2014, 8:00am — 2 megjegyzés

A tündér keresztgyereke

A tündér keresztgyereke

(Napló töredék a Corvin-közi eseményekről)





A Corvin-köz egy öreg bérházának bontása közben az egyik munkás egy régi hátizsákot lelt. Ócska, homokszínű, vastag vászon holmi volt, erős bőrszíjakkal. Megbontva a rozsdaette csatot, pár női ruha került elő, egy már jócskán foszladozó, kockás anyagból varrt rongybaba, melynek sárga pamutból fontak varkocsot és egy füzet, egy fakó, kék füzet, melybe ezt írta egykor egy…

Folytatás

Írta Szilágyi Perjési Katalin Október 24, 2014, 8:00pm — 3 megjegyzés

A szürke (zoknik) ötven árnyalata

Kinn zuhogott. Félálomban hallgatta az eső csendes suhogását és tervezgette a napját. Ma korán megfőz, míg a férje el nem indul, had vigyen frisset ebédre. Ha elment, utána nekiáll és lefesti a csöveket a fürdőszobában, már hetek óta tervezgette. Talán eláll az eső és felszárad a fű, akkor gyorsan végigszalad fűnyíróval a kerten, ne maradjon hét végére a férjének. Sokat dolgozik, szegény mindig fáradt, legalább így segítsen, ha már egy ideje munka nélkül kénytelen élni. Sok a…

Folytatás

Írta Szilágyi Perjési Katalin Október 7, 2014, 7:05pm — 5 megjegyzés

Ősszel



erdőbe vágyom,

hol szelíd,

öreg óriások

reszketeg karjukkal

magukhoz ölelnek,

fejem mohapárnán

s csak szendergek,

míg mosott kéken

fakul az ég,

ezüst a csend,

tűnődő levelek peregnek



sosem volt suttogások

kelnek, kék tollú

madár felelget

egy rőt szoknyájú

bokrocska ágain,

s míg eres kezével

hátraint a nap,

hajának…

Folytatás

Írta Szilágyi Perjési Katalin Október 2, 2014, 8:30pm — 2 megjegyzés

Őszi dal (csángók után szabadon)

 

Ne keseregj, kücsi madár!

Elszállt a nyár, elszállt a nyár.

Rét virágját mind elvitte.

Szűvemet búval fedezte.

 

Szűvem búban feketedik.

Rét virágja esenkedik.

Párját várván bús gelice.

Rózsafának száll tövibe.

 

Szállj el, szállj el, kücsi madár!

Hosszú a tél, messze a nyár.

Szűvem búját elfedezi.

Édes rózsám szép szerelmi.

Írta Szilágyi Perjési Katalin Szeptember 14, 2014, 12:04pm — 11 megjegyzés

Tej

Félálomban volt még, mikor nagyot pattant a hamvadó fa a kihűlő kályhában. Álmosan figyelte a gyerekek édes szuszogását a kiságyak felől. Kinn téli sötétség, csak a szél zörgette a redőnyt. A férje felé fordult és szorosan magához ölelte. Keljünk, suttogta a fülébe, még ki kell vinnem a szatyrot bolt elé, te addig rakd meg a tüzet. Halkan öltöztek, majd az asszony betakargatta a kicsiket. Kihűlt a szoba. A csíkos szatyorba először két tejesüveget dugott, majd legyintett és egy harmadikat is…

Folytatás

Írta Szilágyi Perjési Katalin Július 8, 2014, 2:19pm — 5 megjegyzés

Apu

Kedd. Az utolsó korty kávé ízével a szájában éppen az újságot lapozza, mikor a reggeli csendbe belehasít a telefon hangja. Apu hív, int a férjének és mosolyogva beleszól. Jól aludtatok remélem, majd homlokát ráncolva figyel a háttérből érkező zajokra. Dübörgés, halk lihegés és az anyja rekedt hangja kiált valahonnan távolról. Apád meghalt, hívd a mentőt.

Csend. Fülében dobol a vér. Apu nem ébredt fel. Nézi a férjét és mondogatja, száznégy, száznégy, száznégy. És a hangja, hallja…

Folytatás

Írta Szilágyi Perjési Katalin Június 14, 2014, 8:00am — 21 megjegyzés

Várakozás -első unokám, Lencsike születésére-

télen a hóra

bajban a szóra

ködben a fényre

 

ködben a fényre

teltszínű égre

tavaszon rétre

füvön virágra

 

füvön virágra

szökkenjen szárba

kis unokára

Lencsi leányra

 

Lencsi leányra

gombszemű szépre

virágorcájú kis tüneményre.

Írta Szilágyi Perjési Katalin Június 6, 2014, 8:30pm — 5 megjegyzés

Tű tangó

 

libben a kelme

csókolja másik

összesimulva

színekkel játszik

 

cérnája bája

kacéran enged

vad ölelésben

vágyakat lenget

 

tétova tűvel

öleli egybe

szín-szerelembe

kép-keveredve

 

pirul az arca

tűvel ha táncol

simul a vágya

csodát varázsol

 

Írta Szilágyi Perjési Katalin Május 26, 2014, 7:00am — 5 megjegyzés

Ballada a félkarú óriásról ( A Drámaműhely országos pályázatán első helyezést elért drámám)

                                                         Ballada a félkarú óriásról

__________________________________________________________________________

 

 

                                                        - Dráma három részben-

 

 

játszódik:   1944 nyár végén, egy magyar kisvárosban

személyek:  -Anya / özvegy,45 év körüli, erős személyiség, megszokta, hogy a háború miatt a döntések java az ő kezében…

Folytatás

Írta Szilágyi Perjési Katalin Május 23, 2014, 8:00am — 2 megjegyzés

Rigó Armand választása

 

Mikor jókor reggel Puszi úr kitárta az Aranysárkány ajtaját, már érződött, hogy aznap is nagyon meleg lesz.

-Mára is befűtött a jóistenke –legyezte tar koponyáját keshedt szalmakalapjával Szeredi bácsi, és nyögve nekiállt, hogy fellocsolja a járdát a kocsma előtt. Kicsit kavargatta aztán seprűjével a port ide-oda, majd leült és mohón felhörpintette a fröccsöt, amit Nénnyuka készített az asztalára. Közben lassan befutottak az első vendégek, Puszi úr álmos tekintettel…

Folytatás

Írta Szilágyi Perjési Katalin Április 26, 2014, 8:10pm — 6 megjegyzés

Miért szereted

A szagok miatt. Ilyenkor égre bomlik a virágok teljes tüze, a színek mámora kavarog az illattal és lüktet a lengén öltözött nők nyakán az olcsó parfüm, teljessé varázsolva az illúziót. Rózsaillat kúszik alattomosan összeölelkezve a brutális liliommal, és halkan dúdol esténként a petúnia az ablakban. Látod a gerlét? Mámoros tánca fészekőrző vággyá szelídül és sárga a pehely a fiókák nyakán, amint a napba néznek. Aranypor táncol a légben, és mindent átjár a létezés lázasan lüktető…

Folytatás

Írta Szilágyi Perjési Katalin Április 17, 2014, 8:00am — 5 megjegyzés

Hogyan segíthetsz?

vagy

vagy

PayPal és bankkártya

 vagy

adományozok


Banki utalással

magyarországi átutalással
Számlaszámunk:
10700488-66317874-51100005
(CIB Bank Zrt.)

nemzetközi átutalással
IBAN számlaszámunk:
HU62 1070 0488 6631 7874 5110 0005
SWIFT/BIC: CIBHHUHB

Az adományozás adómentes.


Önkéntes munkával

Jelentkezz és írj az alapitvany[kukac]erdelyimagyarok[pont]com email címre!

© 2019   Created by erdelyimagyarok.com.   Működteti:

Bannerek  |  Jelentse észrevételét  |  Használati feltételek