Kattints az EMKA blogra, az Erdélyi Magyarokért Közhasznú Alapítvány hivatalos blogjára!

Friss hírek és képes beszámolók akciónkról, aktuális eseményeinkről, leírások az általunk szervezett eseményekről és sok-sok egyéb érdekesség.

Habár szinte hihetetlen számomra is, és ezért nem könnyű kimondanom, de megszületésem óta az-az már több mint negyven éve élek itt a Maros megyei Makfalván, melyet így ennek értelmében szülőfalumnak vallok. Habár ama notórius esemény amit születésemnek neveznek nem itt, hanem nem messze innen Marosvásárhelyen zajlott.
Sokak számára Makfalva egy ugyan olyan falu mint sok más itt a Kis-Kükűlő mentén, de nekem Makfalva a szülőfalum és ez elsősorban számomra teszi őt különlegessé, hiszen családomon kívül itt élnek a barátaim is. Mert abban a szerencsés helyzetben vagyok, hogy szinte minden Makfalvit a barátomnak mondhatok, és még nagyon sokakat másokat is szerte Eruópában vagy akár a világon.
Ha másról nem is de két dologról nevezetes lehet Makfalva az ide ellátogatók számára is.
Történelmi kronológia szerint véve, az egyik ilyen nevezetessége a mi kis falunknak, hogy egykor itt töltötte fiatal éveinek egy részét az 1514-es parasztháború mártír hőse Dózsa György aki a Kovászna megyei Dálnokon születet 1470-körül a krónikák szerint.
Bízvást állíthatom, hogy Makfalva másik talán még híresebb nevezetessége az a Wesselényi kollégium…
„Wesselényi-iskolának pedig azért neveztetik, mivel azt részben a nagy Wesselényi Miklós alapitotta. Mert midőn a lelkes honfi és szónok a közérzület ébresztésére mint a hazafiasság és szabadság apostola megindult országszerte hirdetni a haza igazságátá, s felrázni önfeledett álmából a nemzetet, egy ily alkalommal Marosszék gyülésén az elnöklő főtiszt szemére lobbantotta Wesselényinek, hogy nem levén birotkos Marosszéken, nem is igen lenne joga szólani, mire a szabadelvüek egy telket vettek Makkfalván számára, melynek adománylevelét egy, Toldalagi Zsigmond vezetése alatti küldöttség vitte fel a nagy hazafinak, ki ekkor megigérte, hogy az adományozott telekre tanodát fog épittetni, ugy azt is, hogy ezen intézetben 2 katholikus, 2 unitárius növendék számára alapitványt teszen. Be is váltotta szavát Wesselényi, mert az iskola alapfala 1836-ban okt. 17-én letétetett, mire csakhamar elkészült a mellékelt képen látható csinos iskolaház, melynek homlokzatán joggal áll ezen jellemző felirat..."
"Adták a székelyek
Wesselényinek hazafiságáért

Szenteli
Hazafiság ki fejtéséért.
A Székely Nemzetnek
Wesselényi".

(Orbán Balázs. „A székelyföld leírása”)
…Hogy mit is gondolok én Makfalváról azt már fentebb vázoltam, a falu és a benne élő emberek nekem egy egységet jelentenek, így amikor én makfalváról beszéllek egyaránt beszélek a falu környezetéről, utcáiról, az ezekben található épületekről házakról. S ugyanakkor az itt lakó emberekről és közelebbi barátaimról, akik nélkül őszintén szólva el sem tudnám képzelni Makfalvát.
Így egyben jelenti nekem ez a falu az amit én büszkén nevezek otthonomnak és szülőfalumnak.
Egykor a Makfalvi emberek többsége faszakasággal foglalkozott. Az itt készített agyag edények egyen értékűek voltak az azóta méltán hírnevet szerzett Korondi cserépedényekével és dísztárgyakéval. A télen készített edényeket a tavasz beköszöntével szekerekre rakták és így szállították el az ország szinte minden sarkába, ahol ezeket eladva az így szerzett pénzből teremtették meg az itthoni megélhetésüket.
Aztán a második világháborút és az államosítást követően sokan városra költöztek Makfalváról, hogy a városi üzemek gyáraiban keressék megélhetésüket.
Akik meg itthon maradtak azok a háború után beindult len-gyárban és a szarvasmarha tenyésztő telepen, a mezőgazdasági kollektívben és az ezeket kiszolgáló gépparknál dolgozott.
Az 1989-es forradalmat követően ezek a munkahelyek szép sorjában megszűntek és ezért az itt élők többsége földműveléssel kezdett el foglalatoskodni.
Ám ekkor tapasztalták meg többen is hogy a Makfalvi területek egy része alkalmasabb cserép készítészre mint földművelésre, és sokkal több munka szükséges a megművelésére mint másfelé.
Ezért most két féle fölművelő létezik Makfalván. Az egyik aki éjt nappallá téve igyekszik megélni a földművelésből, a másik kategória meg mellékfoglalatosságként és jövedelem kiegészítésként műveli meg a családi kertet.
S van még egy harmadik kategóriába tartozó ember is Makfalván, de ők nem csak a mi falunkra jellemzőek, sajnos ők a világ minden részén fel-lelhetők. Őket nevezem én némi rosszmájúsággal „Sült-galamb váróknak”.
Az 1990-es évek közepétől két vállalkozás indult el Makfalván. Egy virág és dísznövény kertészet, Makfalva és Hármasfalú határában amely azóta szó szerint virágzik és fejlődik, és oda betévedni igazi élvezett a szemnek. A másik vállalkozás pedig egy vas profilokat gyártó üzem és pontosítva önmagamat utána néztem az üzem honlapján, és abból számomra is kiderült, hogy ez az üzem pontosan 2001-ben indult útjára, eleinte fali és álló fogasokat gyártva. Azóta persze itt is bővült a paletta és az üzem is kiépült a régi mezőgazdasági gép park helyén és nem régtől a volt Termelő-szövetkezet helyén is.
Időközben 2007 nyarától kezdve egy sport reptér is működik Makfalva és Kibéd határában, és ez is folyamatosan kiépül és fejlődik azóta, és nemrégiben a reptérrel szemben meg nyílt a „Gerendás” panzió is.
Nagyon szeretek a szabadban természetben lenni, ebből eredendően kedvenc helyeim a faluban ehhez kapcsolódóak. Több hely van ahová el szoktam látogatni onnan élvezve a környezetett és a természetet. Újabban a „Gerendás” panzió lett az egyik kedvenc helyem, ahonnan nagyszerű kilátás nyílik a Szovátai havasokra és a falun átfolyó Kis-Kükűlő mentére. Szerintem már ez a látvány is megér egy látogatást ide.
A másik kedvenc helyem Makfalván az a „Kugli” bár. Itt szoktam találkozni naponta fiatal barátaimmal. Egy-egy ital, üdítő vagy kávé mellett órákat eltöltöttünk már ott beszélgetve és szórakozva.
Nem nagyon tudnék olyan eseményt mondani ami Makfalván rendeződött amin ne vettem volna részt az utóbbi években. Hogy csak egy párat említsek ezek közül az évente megtartott események közül amiken volt szerencsém jelen lenni. Ott voltam az első alkalommal 2009-ben megrendezett „Székely-Majálison”, és azóta is minden évben. Ezenkívül a kedvenc eseményeim egyike az évente megtartott „Szüreti bálok” amelyeken mindig jelen vagyok ha tehetem. De ez a kettő tényleg csak kiragadott példa a számtalan esemény közül ami megrendezésre került Makfalván és amelyeken ott voltam.
Itt nem említettem a falusi futball bajnokságot melyben a Makfalvi csapat is szerepel és az már szinte természetes, hogy jelen vagyok a hazai mérkőzéseiken.
2011 márciusában alapítottuk meg fiatal barátaimmal a TEMATE nevű csapatot melynek fő célja környezetünk tisztasága és a természet védelme. Ennek értelmében évente többször is bejárjuk a falu utcáit összeszedve az elhullajtott szemetet.
Ezentúl többször szerveztünk már kirándulásokat és bulikat is a csapat tagjai és minden érdeklődő számára.
Egyszóval hogyan tudnám jellemezni Makfalvát? Szülőfalum! S büszke vagyok rá, hogy itt és ilyen környezetben élhetek.
Ifj: Kovács Árpád.
Makfalva.

Megtekintések: 1218

Szólj hozzá !

A hozzászóláshoz tagja kell hogy legyen a Erdélyi magyarok a világban –nak.

Csatlakozzon a(z) Erdélyi magyarok a világban hálózathoz

Hozzászólt Ördög Ferenc Április 7, 2014, 2:46pm

Gratulálok, gyönyörű, tartalmas írás a településről. Ezután nem csak átutazni fogok Makfalván, hanem én is megállok és kipróbálom milyen a kilátás a Gerendás panzió teraszáról.

Eredményes munkát a TEMATE csapatának!

barátsággal

Ördög Ferenc

Hozzászólt Péter Zoltán Április 7, 2014, 12:44pm

Hozzászólt Kálmán Albert Április 7, 2014, 12:41pm

Jó volt olvasni ...

Hozzászólt Incze Éva Április 7, 2014, 10:12am

Valahogy így képzelem el leírva a szülőfalú, város, akármi szeretetét, egy kicsit lokálpatrióta, ragaszkodó, egyszerű szavakkal, hálásan, hogy pont oda született és ott élhet. Őszinte írás volt, köszönöm

Hozzászólt ifj: Kovács Árpád Április 7, 2014, 9:35am

Köszönöm a dicséretet :)

Hozzászólt Szente Cs. Janos Április 7, 2014, 9:32am

Annakidején a kilencvenes években jártunk fel Dicsőből bulizni Makfalvára, ott mindig jó csapat fogadott.

Mi azok a csendesebbek voltunk kik ismerősökhöz mentünk, tudom volt pár csapat kik aztán verekedni is szerettek. Már nem emlékszem nevekre....

Szép volt. Aztán eltelt az idő. Jó írás, kicsit visszavitt az időbe engem is.

Hogyan segíthetsz?

PayPal segítségével

adományozok itt

átutalással

Számlaszámunk:
10700488-66317874-51100005
(CIB Bank Zrt.)

nemzetközi átutalással
IBAN számlaszámunk:
HU62 1070 0488 6631 7874 5110 0005
SWIFT/BIC: CIBHHUHB

Az adományozás adómentes.


Önkéntes munkával

Jelentkezz és írj az alapitvany@erdelyimagyarok.com email címre!

© 2024   Created by erdelyimagyarok.com.   Működteti:

Bannerek  |  Jelentse észrevételét  |  Használati feltételek