A Bolyai téri unitárius egyházközség zsúfolásig megtelt tanácstermében, ünnepélyes keretek között nyitották meg vasárnap Miholcsa József szobrászművész egyéni tárlatát. A 33 fából készült, szemet gyönyörködtető, lélekemelő alkotást március 20-ig, naponta 9-13 óra között lehet megtekinteni.

Az érdeklődők népes csoportját elsőként Nagy László unitárius püspök-helyettes köszöntötte, aki elmondta, hogy Miholcsa József és Molnár Dénes számára, a jelenlegi helyszíne, a kiállítás lehetőségét jelentette egykor. „Azóta is figyelemmel kísérem Miholcsa József életútját és alkotásait. Nagy megtiszteltetés számunkra, hogy a marossárpataki emlékparkban, a történelmi személyiségek között ott lehet az unitárius fejedelem, János Zsigmond szobra is. Úgy érzem, hogy a két hétig kiállítás ideje alatt lesz időnk arra, hogy megcsodáljuk a faragott munkákat, s elgondolkozzunk rajtuk, hiszen mindegyik mondanivalót, üzenetet hordoz magában.” – fogalmazott az unitárius püspök-helyettes.

A tanácsterem falaira elhelyezett faragott alkotásokat Gáspár Sándor, a Marosvásárhelyi Rádió szerkesztője méltatta, aki a szerző munkásságáról is beszélt. A rádiós elmondta, nem véletlen, hogy éppen 33 alkotás került kiállításra, hiszen éppen 33 éve készült a szobrász első faragott munkája, a Csodamalom. „Miholcsa József képírást művel. Szobrait a népi faragás alap-motívumkincsét felhasználva írja (…)   A teremtő és az ábrázoló feladatát egyaránt megmutatja ez a kiállítás, amely újabb állomás a magyar művészet útján. A hagyományos elemeket építi újra, egészíti ki. Ötvözi azt, amit ismertünk eddig is, azzal, ami most vonul be, vagy kerül újra a helyére és jelzi, hogy az ábrázolás egységes szemlélete, a közös és közösségi értékek tisztelete építheti föl az egységes világot, amelyben élni és szemlélni vágyunk. Ehhez járul hozzá Miholcsa József mai kiállítása is, amelyhez mindenkinek sok örömöt, tiszta lelket és a titkok megfejtését, megértését kívánom.” – fejezte be a méltatást Gáspár Sándor.

Miholcsa József megköszönte a fokozott érdeklődést, majd elmondta: örömére szolgál, hogy a zömében Marossárpatakon készült munkáival visszahozhatta az ott szerzett élményeket szülővárosába, hogy ezeket megossza művészkollégáival és a nagyközönséggel. „Az irodalmi remekművekhez hasonlóan, amelyek szavakból tevődnek össze, úgy ezek az alkotások is a székely fafaragás jól ismert mértani díszítőelemeinek, motívumsorainak felhasználásával készülnek. A kiállított munkákban sorsunk hátrahagyott nyomait fedezhetjük fel az ősi magyar hitvilágból táplálkozó székely motívumvilág segítségével.”- nyilatkozta a Vásárhelyi Hírlapnak Miholcsa József, akitől azt is megkérdeztük, hogy gondolt-e esetleg arra is, hogy a kiállítás végén, méltányos áron, eladjon az alkotásokból. „Van néhány munka, amelytől nem szívesen válnék meg, de a művésznek is meg kell élni valamiből. Ha valakinek elnyeri tetszését, szó lehet a faragott alkotás áruba bocsátásáról.”- válaszolta mosolyogva.  

A Marossárpatakon élő szobrászművész 1977 óta folyamatosan kiállít, részt vesz alkotótáborok munkájában és szervezésében itthon és külföldön egyaránt. Fából faragott szobraiban, fali plasztikáiban a kopjafák és székely kapuk kozmikus jelképeit, díszítőmotívumait fedezhetjük fel. Munkáiban kiemelt szerepet nyernek a magyar nemzeti mítoszok, sorskérdések. Műkőből készült köztéri szobrait nehéz lenne hiánytalanul felsorolni. Legnagyobb munkája: a korondi Erős várunk az anyanyelv c. monumentális alkotás, a ráhelyezett 30 domborművel, amelyek a magyar irodalom nagyjait ábrázolják.

                                                                                              Berekméri Edmond