Kattints az EMKA blogra, az Erdélyi Magyarokért Közhasznú Alapítvány hivatalos blogjára!

Friss hírek és képes beszámolók akciónkról, aktuális eseményeinkről, leírások az általunk szervezett eseményekről és sok-sok egyéb érdekesség.



Kelet-Magyarország talán legnagyobb egészségügyi intézményében vagyunk. Két héttel előbb, a mai nap kilenc óra tízre jegyzett elő bennünket az asszisztens, külön felhívva a figyelmünket arra, hogy már fél kilenckor legyünk a kartonozóban. Leányommal kéthónapos felülvizsgálatra jöttünk, egy csontműtét utáni szövettani eredményre várunk, meg röntgenre is kell mennünk, hogy minden rendben van-e. Ismerve a magyar egészségügy állapotát, többórás itt-tartózkodásra készültünk fel, szendvics-üdítő becsomagolva, olvasnivaló meg keresztrejtvény mellékelve.

Időben érkezünk, az előtérből egy pinceajtó-szerűségen átlépve lépcsőzünk le az alagsori kartonozóba, harmadikok vagyunk a sorban.  Adatfelvétel után közlik, hogy az 1. számú rendelő előtt várakozzunk. Két kanyarral arrébb, ugyanezen a szinten, egy L-alakú előtérben már vagy harmincan sorjáznak négy rendelő ajtaja előtt. Tolókocsisok kísérőikkel, kisgyerekkel nyűglődők, közben két mentőautó ereszkedik le hozzánk a rámpán, az egyik több mint száz kilométerről érkezett. A fenti osztályokról is hoznak betegeket, időnként egy-egy fehérköpenyes kíséri be páciensét valamelyik ajtón, s az asszisztens is be-beinti ismerőseit. Jól látni, kapcsolat nélkül nem megy, nyomulni kell! Ez a baráti instrukció 11 óra körül jut eszembe, szólok is rögtön az asszisztensnek, hogy már fél kilenc óta itt vagyunk. Nemsokára sorra kerülünk, mondja, várakozzunk türelemmel. Közben kiderül, hogy egy szál doktornő rendel, s ez a rengeteg nép mind reá vár. Hogy odafent hogy működik a rendszer nem tudni, de itt lent három rendelőt is munkába fognak: az egyik a vizsgáló, a másikban az adminisztrációt intézik, a harmadikban előkészülnek, s mindezt forgószínpad-szerűen. (Vajon mi lehet a titokzatos negyedik ajtó mögött?) Közben a nagy természetfelelős magasabb fűtésre kapcsol, s bár süllyesztett helyszínen vagyunk, egyre nagyobb a hőség, az ablakok tárva-nyitva, mégis alig mozdul a levegő. A gyerekek nyüzsögnek, páran futkároznak is, az ügyesebb apukák papírrepülőt hajtogatnak – az elégedettségi vizsgálat kérdőívei a legalkalmasabbak erre – unaloműzésből. Mi már túl vagyunk az első szendvicseken, a szomszédos anyuka meg a második pelenkacserén. A kávéautomata nagy forgalmat bonyolít, az árak 90 Ft-tól indulnak, egyre szaporodnak az üres műanyagpoharak, meg a legeldugottabb helyeken landoló papírrepülők.  11.25-kor végre beszólítanak bennünket! A doktornő örömmel közli, hogy a szövettani eredmény negatív, majd háromperces gyorsvizsgálat következik, ezalatt egy kolléga hozza be ismerősét, kit az asszisztens kiokosít, hogy mikor-hova-kihez kell majd mennie. Lehet öltözni, s átmenni a röntgenre. Fent, a szomszéd intézetben kellemes környezetben múlatjuk a következő másfél órát, elegáns, frissen festett és hűvös a váró, csak egy-egy diszkrét hívóhangra, utóbb meg a nevünkre kapjuk fel a fejünket. Be, majd ki, aztán újabb egyórás várakozás az eredményre. Paksamétával vissza s le az előző helyszínre, hol időközben már kicserélődött a java törzsgárda, újabb szendvics s üdítő után jöhet a második kávé. Az egyik délelőtti futkározó kisgyerek most a pelenkázón alszik, a repülők egyre kisebbek – az elégedettségvizsgálatiak már elfogytak, az A/5-ös  reklámcédula még kitart.  Egy háromtagú romacsalád azon méltatlankodik, hogy fél egyre hívták őket, s mindjárt fél három van. Az ember a gyereket csitítja, az asszony meg a szomszédoktól majd a távolabb ülőktől tájékozódik, hogy kit, mikorra hívtak, s miután kiderül, hogy van, kit még be sem szólítottak, pedig már hat órája várakozik, kissé neheztelve bár, de visszavonulnak.  Az apa csöndes szundikálásba kezd, a gyerek meg a szemközt ülő, enyhén értelmi fogyatékos fiatalembert bámulja, aki már órák óta rendíthetetlen nyugalommal mosolyog mindenre s mindenkire, most éppen őrá. Közben „hátulsó pár előre fuss!”- játék zajlik, egy jóval utánunk érkezett párost váratlanul előbb hívnak be.  Páran azon tanakodunk, hogy a bentiek ebédeltek-e már, mert megállás nélkül forog a verkli, s azon is eltűnődünk, hogy a vékonyka-fiatalka doktornő vajon hogy bírja ezt az iszonyú tempót s terhelést egyedül, csupán hasonló adottságú asszisztensére támaszkodva.

Fél négykor szólítanak be bennünket, a röntgennel minden rendben, öt perc alatt végzünk is. Egy uniós ország elit egészségügyi intézményben jártunk, az Úr 2011. esztendejében.


(Megjelent a Magyar Hírlap 2011. július 23-i számában)

Megtekintések: 84

Szólj hozzá !

A hozzászóláshoz tagja kell hogy legyen a Erdélyi magyarok a világban –nak.

Csatlakozzon a(z) Erdélyi magyarok a világban hálózathoz

Hozzászólt Nagy Magdolna Július 30, 2011, 10:33am
A másik véglet, jó ilyenekről hallani, tudni.
Hozzászólt Kósa Márta Július 30, 2011, 9:43am
Ha így folytatódik az orvosok fognak papírrepülőt hajtogatni nálunk...
Hozzászólt Kósa Márta Július 30, 2011, 9:43am

Sándor!

Nálunk a csuda szép új kistérségi rendelőbe lasszóval foghatnánk a betegeket, mert egymás "nyakára" építettek kettőt, egyet hozzánk, egyet pedig kb 20 km-re.

Szomszédunkban pedig az ország egyik legmodernebb rendelője működik....

 

Egy kis reklám:

http://www.ercsirendelo.hu/

 

Várakozás minimális!

Persze kellő reklám az nincs, a rendelési időket alig lehet kibogozni a neten, az önkorinál szöszmötölés folyik ahelyett, hogy ezerrel propagálnák ezt a szabad kapacitással rendelkező rendelőt!

Ráadásul háziorvos hiányunk van!

Semmi sem tökéletes.

Hozzászólt Koppányi Zsuzsanna Július 29, 2011, 2:19pm

Erről a merev hierarchiáról hallottam már. Valóban nagy fába vágja a fejszéjét, aki az egészségügyet át akarja alakítani - pedig most már lassan létkérdés, hogy belefogjanak. Legalább elindítani a folyamatot...

Ha ilyesmi munkál a háttérben, még inkább elkeserítő, mert értékes emberek ezreit veszítjük el egy önző (és nyilván befolyásos) réteg ellenállása miatt...

Hozzászólt Ozsváth Sándor Július 29, 2011, 10:19am

Az említett doktornőnek már megvan a szakvizsgája, s most fejezi be a PhD-t. Milyen, ennél jobb felkészültség kellene még?

Csak halkan jegyzem meg: A magyar egészségügyben - különösen a klinikákon - köztudottan feudális viszonyok uralkodnak. Az Isten után rögtön a prof. következik  (a finoman differenciált rangsor legalján aztán - ha engedik - megkapaszkodhatnak az ifjú tehetségek). Gyanítom, az egészségügy megreformálása a csúcson lévők nem csekély ellenállása miatt is akadozgat - nem érdekük ugyanis az érdemi változtatás...

Hozzászólt Koppányi Zsuzsanna Július 29, 2011, 8:57am
Úgy tudom, még nem egyeztek meg... Kívülállónak nehéz eldönteni, mi zajlik a háttérben.
Hozzászólt Boros Magdolna Július 29, 2011, 8:30am
A rezidensek helyzetén segítene a kormány,- olvastam az egyik online újságban. Ősztől azok, akik idén szakorvosképzésre jelentkeznek, havonta 100 ezer forint ösztöndíjat kaphatnak. Nemcsak a rezidenseket hanem a szakorvosokat is támogatnák. A kormány összesen 12  milliárd  forintot költene arra, hogy a szakorvosok egy újabb szakvizsga megszerzésekor támogatást kapjanak. A tervek szerint, az ösztöndíjakhoz már idén hozzájuthatnak a pályázó orvosok.
Hozzászólt Nagy Magdolna Július 28, 2011, 5:25pm

Így veszítjük el az értékes embereket, és ez senkit nem zavar ott ahol tenni kellene ez ügyben.(is)

 

Hozzászólt Ozsváth Sándor Július 28, 2011, 3:32pm

Van egy nagyon kedves, tehetséges, fiatal doktornő ismerősöm, aki nemsokára megszerzi a PhD-jét  (mellesleg angolul is tanít az egyetemen, külföldi orvostanhallgatókat). A jelenlegi közalkalmazotti fizetésének több mint tízszereséért hívják Angliába, hol vezető orvos lehet egy klinikán. A PhD megszerzése után nem tudja, mi lesz vele (a szerződése lejár), nem marasztalják, hogy maradjon bent a klinikán vagy tanítson tovább, s álláslehetőséggel sem biztatják. Ráadásul ő már a rezidenseknek felajánlott 100 ezer forintos kiegészítéstől is elesik, hiszen végzés előtt áll. Még hezitál...

 

Hozzászólt Boros Magdolna Július 28, 2011, 3:00pm
Nem is tudom, vigyázunk-e, vagy egyáltalán vigyázhatunk- e, ebben a mai világban, ahol annyi káros hatás ér bennünket. (Nekem ráadásul még egy káros szenvedélyem is van.)

Hogyan segíthetsz?

PayPal segítségével adományozok


átutalással

Számlaszámunk:
10700488-66317874-51100005
(CIB Bank Zrt.)

nemzetközi átutalással
IBAN számlaszámunk:
HU62 1070 0488 6631 7874 5110 0005
SWIFT/BIC: CIBHHUHB

Az adományozás adómentes.


Önkéntes munkával

Jelentkezz és írj az alapitvany[kukac]erdelyimagyarok[pont]com email címre!

© 2020   Created by erdelyimagyarok.com.   Működteti:

Bannerek  |  Jelentse észrevételét  |  Használati feltételek