Kattints az EMKA blogra, az Erdélyi Magyarokért Közhasznú Alapítvány hivatalos blogjára!

Friss hírek és képes beszámolók akciónkról, aktuális eseményeinkről, leírások az általunk szervezett eseményekről és sok-sok egyéb érdekesség.

Már ünnepeinket, lélekemelő napjainkat sem hagyják méltósággal megülni! Legyen az szoborállítás vagy egy emléktábla visszahelyezése, a Magyar Művészeti Akadémia közgyűlése vagy Az ember tragédiájának balett-premiere, egy tolakodóan zajos kisebbség, egy „törpe minoritás” mindenbe belerondít. A frusztrált ügyvéd, a téves önértékelésben szenvedő művész vagy a hahás szabadcsapat csinnadrattás produkcióját aztán felkapja a ballib média, kreált vagy vélt sérelmeit azonnal világgá kürtöli, csámcsog és szörnyülködik rajta a külföld, elsősorban a „művelt nyugat”, majd vezényszóra rászabadítják baráti tankjaikat „diktatúrában vergődő” hazánkra - természetesen a demokrácia szent nevében. Sajtót tájékoztatnak Bécsben, Berlinben, Brüsszelben (persze szigorúan csak objektíven!), s mindig, mindenütt ugyanaz a kéttucatnyi „mértékadó értelmiségi” - Jókai Anna szavaival élve: minden mérték nélkül.


Itthon elég csak félórát szemlézni a világhálót, figyelve a hozzászólásokat, ott is az említettek kicsinyített másai fikázzák kisebb-nagyobb örömeinket, sikereinket, de belerondítanak bánatainkba is – az euroviziós dalfesztiváltól a Himaláján történt tragédiákig. Többnyire nevesincs és arcasincs megmondók ócsárolnak reggeltől estig, már-már hivatásszerűen.


A magyar népi (paraszti) kultúrában, a régiségben is voltak ünneprontók. Néprajzosaink a lakodalmi vígasságok alakoskodói között tartják számon őket, akiknek – általában a hosszúra nyúlt vacsora alatt - az volt a dolga, hogy kifigurázzák az egybegyűlteket, rápirítsanak az ifjú párra, kígyót-békát kiabáljanak a háziakra, s munkaköri kötelességük volt mindezen cselekedetükkel jól megnevettetni a násznépet. De ezek a maiak…


A legfrissebb, amin nyelvét köszörüli a fotőjellenzék, az a dunai árvízvédelem. Hogy sikerült megóvni a Duna-mentét, hogy nem volt emberáldozat, hogy szakszerűen működött a védelmi rendszer, hogy hihetetlen összefogásról és segítségnyújtásról tett tanúbizonyságot az ország – ez számukra mind smafu. S reggeltől estig lankadatlanul csúzliznak kedvenc céltáblájukra, a miniszterelnökre (vagy az a bajuk vele, hogy sapka van rajta, vagy ha nincs, akkor meg az)!


Éppen e szellemesnek szánt szösszeneteket olvasom, amikor a rádióban a Dunakanyar védőinek küzdelmeiről tudósítanak, meg arról, hogy az ottani óvónénik felváltva visznek le egy-egy gyermekcsoportot a partra, hogy ők is segíthessenek, hogy kis lapátjaikkal ők is megtölthessenek legalább egy zsákot.


Fényesedő szemmel, azóta is gyakran gondolok rájuk. Az ünneprontók meg…

(Megjelent a Polgár Portálon, 2013. június 15-én)

Megtekintések: 121

Szólj hozzá !

A hozzászóláshoz tagja kell hogy legyen a Erdélyi magyarok a világban –nak.

Csatlakozzon a(z) Erdélyi magyarok a világban hálózathoz

Hozzászólt Koppányi Zsuzsanna Június 24, 2013, 8:47am

Nagyon találó a párhuzam, mert mindkettőnek azonos a célja: elvenni a másik étvágyát vagy örömét.

Hozzászólt Ozsváth Sándor Június 24, 2013, 8:05am

Részlet az egyik hozzászólásból:

"Egy gyermekkori történet jut eszembe ennek kapcsán. Egyik vasárnap délelőtt egy cigányasszony jött be hozzánk. Anyám éppen befejezte a szokásos vasárnapi húsleves főzését. Az asszony kért egy tányér levest. Anyám tisztességesen megterítette neki az asztalt, s a leveses fazekat az asztalra állította. "Milyen gyönyörű illata van" mondta az asszony, a fezék felé hajolt, és a levesbe köpött. "Ezt már úgysem eszik meg, hadd vigyem el" mondta. - Hát ilyenek ezek a tányérba köpködők, ünnepgyalázók. 


Természetesen anyám kiöntötte a levest a cigányasszony hetedíziglen terjedő szörnyű átkozódásai közepette."

Hozzászólt Koppányi Zsuzsanna Június 17, 2013, 8:01pm

Találtam egy érdekes hírt, ami - remélhetően - szintén elkerülte a figyelmüket:

"Az árvízi védekezésben eddig kétezernél több elítélt vett részt, foglalkoztatásuk során rendkívüli esemény nem történt.
Hozzászólt Dr. Csuták János Június 17, 2013, 3:09pm

Mindazon "...sincs"-ek, akik ma az árvízi mentőket, munkásokat, kezdve a homokot lapátoló kis ovodásoktól (mert ilyen is volt!) a hivatásos és önkéntes katonákon és civil személyeken át egészen a Miniszterelnökig, ócsárolják ezeket az áldozatkész embereket, magukat minősítik, és önként kirekesztik magukat a Nemzet tagjainak sorából. Lehet, hogy nem reksztik ki, mert még nem rekedtek oda be?

Az is jellemző,és kicsit őket minősíti, hogy egyikük sem szólt semmit a - szerencsére nem nagyszámban - felmerült árvizi bűnözőkről, akikre szerencsére példásan lesujtott a törvény ereje.

De megjegyzem: Aquila non captat muscas!

Hozzászólt Ozsváth Sándor Június 17, 2013, 6:45am

Egyetértünk, kedves Zsuzsa!

Kézcsók és hála minden ilyen óvónéninek...

Hozzászólt Koppányi Zsuzsanna Június 16, 2013, 7:04pm

Nevesincs és arcasincs?...  ...állítólag az "ünneprontók" egy része ismert közéleti személyiség, csakhogy álnév mögé bújva vitézkednek. Valószínűleg meglepődnénk, ha fény derülne a kilétükre... vagy talán nem is olyan nagyon? Méltó jutalmuk a teljes közöny és felejtés lehetne... elvégre semmi sem tart örökké... még ők sem...
Az említett óvodások biztosan megtanulják egy életre, mit jelent az összefogás és a bajbajutottak segítése...

Hozzászólt Boros Magdolna Június 16, 2013, 2:00pm

Próbálkoznak, próbálkoznak......fogást szeretnének találni ( az utóbbi napokban főleg a miniszterelnökön ) ! Nagy sikerélményük nem lehet....

Hogyan segíthetsz?

PayPal segítségével

adományozok itt

átutalással

Számlaszámunk:
10700488-66317874-51100005
(CIB Bank Zrt.)

nemzetközi átutalással
IBAN számlaszámunk:
HU62 1070 0488 6631 7874 5110 0005
SWIFT/BIC: CIBHHUHB

Az adományozás adómentes.


Önkéntes munkával

Jelentkezz és írj az alapitvany@erdelyimagyarok.com email címre!

© 2024   Created by erdelyimagyarok.com.   Működteti:

Bannerek  |  Jelentse észrevételét  |  Használati feltételek