Kattints az EMKA blogra, az Erdélyi Magyarokért Közhasznú Alapítvány hivatalos blogjára!

Friss hírek és képes beszámolók akciónkról, aktuális eseményeinkről, leírások az általunk szervezett eseményekről és sok-sok egyéb érdekesség.

Parasztgúnyás áldásosztó

 

Perben állok az idővel. Örökös perben. Könyörtelenül elveszi jogos jussát. Tudom, a vesztes fél csak én lehetek, de amíg lehet, ha csak apró dolgokban is, de megalkuszunk. Egy-két ráncért, némi kopásért itt-ott, néha kínzó ízületi fájdalomért cserébe hadd nyerjek jogerős távoltartási végzést az Idő csatlósával, a Feledéssel szemben.

Az emlékeimért.

 

 

Sokszor indultam későn otthonról iskolába. Túlkésőn, ahhoz, hogy csak úgy kényelmesen végigballagjak a falun a buszmegállóig. Szerettem későig olvasni. Főleg gimnazista koromban. Aki már olvasott elemlámpával is egy-egy keményebb szülői lámpaoltási felszólítás után paplan alatt, az megérti. Izgalom és levegőhiány. Közben nem kell látnod, úgyis hallod a falióra kongását. Hajnali fél kettő …De mit számít, ha most izgalmas a történet.

Aztán reggel rohanás. Két lehetőségem volt: végig a falun–kultúrház–templom- gázház-cigánysor–buszmegálló (minden törött, elcsúszott járdalapot ismertem); vagy egy rövidebb, - a kertek mögött (járda sehol) –a  temető mellett,- templom mögött- meredek ösvény egy földszakadásnál - cigánysor és máris buszmegálló. A döntés pillanatáig csupán néhány percem volt a kapun kilépve.

Csakhogy a döntést meghatározó ok egy idő után fontosabb volt számomra, mint gondoltam.

Az ok Jóó János bácsi. A maga hetven egynéhány esztendejével. Izzadtságfoltos kalap, hegyesre pödört bajusz, pirospozsgás jóságos arc, posztókabát, vagy posztó mellény, posztónadrág, hol csizma, hol bakancs, kezében az elmaradhatatlan bot. Akkurátus, billegő léptekkel ilyenkor tartott hazafelé a reggeli etetés-fejés után a kollektív istállóitól. A hely letagadhatatlan jellegzetessége teljesen nyilvánvaló volt, a légmozgás irányától függően, akár előtte, akár utána jártam. A rövidebbik úton nem találkozhattunk volna.

-         „Jó reggelt, János bácsi!

-         Adjon Isten, fiam!”

Ezt a három szót életem során már hallottam néhányszor (kevesebbszer, mint szerettem volna), de így, ahogyan ő kimondta - soha. Mintha valamit a lelkéből is beletett volna, mint egy paraszt gúnyába bújt áldásosztó.

És nekem kellett ez a három szó.

 

Nem akarom szavakkal értelmezni, sem elemezgetni ezt az érzést. Ma sem.

Tudom, mennyire jó volt és tudom, milyen jó lenne ma is.

Azóta közel negyvenszer köszöntött rám a hulló levelek hava, János bácsi már régen „letette a kanalát”, ahogy édesapám szokta mondani.

Reggelente közömbös, fáradt, mosolytalan arcok rohannak a „taposómalmok” felé. A kimondott szavak lélektani hatása rangjavesztetten kullog a mai világ értékrend listájának végén.

De legalább emlékezhetek …

Megtekintések: 495

Szólj hozzá !

A hozzászóláshoz tagja kell hogy legyen a Erdélyi magyarok a világban –nak.

Csatlakozzon a(z) Erdélyi magyarok a világban hálózathoz

Hozzászólt Török Csaba Szeptember 13, 2013, 10:09am

Ez így természetes. Mindenkor noda kéne figyeljünk egymásra, összefogni - nem pedig ezer fele széthúzni - mert így nehezebben tudnak szétszakítani bennünket, magyarokat. Példát vehetnénk természetből. Az a növény, fa amelyik egy szál gyökérrel kötődik a talajhoz, az kidől elsodorja a vihar. A sok száz hajszálgyökérrel kötődőt már nem sodorhatja el semmi. Ezért kell összefognunk, egymásra figyelnünk és összetartanunk. Isten is csak így tud,  - így fog - segíteni bennünket. További derűs napot mindenkinek!

Hozzászólt Bartha Terike(szül.Gellér Terike Szeptember 13, 2013, 9:59am

Köszönet Mindenkinek,aki olvasásara méltatott és külön köszönet a véleményekért! Már ez az egymásra figyelés is felér egy "Adjon Isten"-nel.

Hozzászólt Török Csaba Szeptember 11, 2013, 1:18pm

Különben az illető "pap" csak idézte a Biblia szavait, tudniillik  ott ál, hogy "... mindennek meg van a maga rendelt ideje. Ideje van a születésnek, a halálnak..." . A SZERETET vezérfonala a legjobb fonal. az kivezeti a társadalmat a posványból, a mélységből. Annyi a baj, hogy kevesen gyakorolják, és élik meg az igazi szeretetet.

/ Mert úgy szerette Isten a világot, hogy egyszülött Fiát adta érte, hogy aki hisz Ő benne...". Ez az eszenciája az életünknek: a SZERETET.

Szép napot az oldalon lévőknek!

Hozzászólt dr. Szabó Dániel Szeptember 11, 2013, 9:38am

Most már a TV, rádió neveli a fiatalokat az amerikai stílusra " heló , szép napot ".

Hozzászólt Török Csaba Szeptember 11, 2013, 8:47am

De az alábbiakon is túl mutat. Az olvasás tette lehetővé, hogy a későbbiekben a gyermek, az ifjú, a felnőtt ki tudja magát fejezni. Tudtunk, tudunk beszélni és nem úgy ahogyan a mai ifjak: ... izé, b...meg, tudod az a hogy is híjják, az a mit oszt mongyíak, stb. Rossz a fülnek ez a STÍLUS.  És "ezek" érettségizett ifjak.

Pedig a mi magyar anyanyelvünk olyan csodásan formálhatja a mondandókat, hogy ..., persze ha annak idején olvastunk eleget, és nem egy-két soros fogalmazásokat adtunk be. Bár ma már ezt sem ismerik a fiatalok.

Hozzászólt Győrffy János Szeptember 10, 2013, 9:07pm

Sok komoly gondolatot pedz a sórok írója,és őszintén átérzi amit irt....Nehéz idők voltak azok amire misszaemlékeztet,de melyikünk ne értékelné,generációnkból,a paplanalatti olvasás akkori élveztét.

Tudom,az idő hozta el a TV-t,videot,nettet stb, amelyek MIND kész téyeket súlykolnak elménkbe.AZ

könyvolvasás visszaszorult,pedig az tette lehetővé,hogy képzeletünket formáljuk,majd átformáljuk stb...Ez pedig annyira fontos egy fejlődő gyermek,ifjú érésében....Tetszett az írás.

Hozzászólt Székely-Benczédi Éva Szeptember 10, 2013, 5:13pm

Így van. Az emberi kapcsolatok melegségét SEMMI nem helyettesítheti! Sajnos, az hiánycikk lett nálunk is a korszerűsödés során (amit szinte Nyugat-majmolásnak is nevezhetnék).

Hozzászólt Török Csaba Szeptember 10, 2013, 3:13pm

Ha kihal az "Adjon Isten" köszönési forma, kihal az érzés is az emberekből. Próbáljunk egymás szemébe mosolyogni, hátha visszamosolyognak ránk. Adja Isten, hogy így legyen. Adjon Isten mindenkinek szép napot.

Hozzászólt Dr. Bige Szabolcs Csaba Szeptember 10, 2013, 12:44pm

Ezek az emlékek édesítik meg a napjainkat. Köszönet érte!

Hozzászólt Hatsech Gusztav Szeptember 10, 2013, 12:43pm

Csak a baj elkerűlése végett " Roma " sor !

Hogyan segíthetsz?

PayPal segítségével

adományozok itt

átutalással

Számlaszámunk:
10700488-66317874-51100005
(CIB Bank Zrt.)

nemzetközi átutalással
IBAN számlaszámunk:
HU62 1070 0488 6631 7874 5110 0005
SWIFT/BIC: CIBHHUHB

Az adományozás adómentes.


Önkéntes munkával

Jelentkezz és írj az alapitvany@erdelyimagyarok.com email címre!

© 2024   Created by erdelyimagyarok.com.   Működteti:

Bannerek  |  Jelentse észrevételét  |  Használati feltételek