Kattints az EMKA blogra, az Erdélyi Magyarokért Közhasznú Alapítvány hivatalos blogjára!

Friss hírek és képes beszámolók akciónkról, aktuális eseményeinkről, leírások az általunk szervezett eseményekről és sok-sok egyéb érdekesség.

 

Túl sok erdélyi

 

A Magyartanárok Egyesülete  (így, egybeírva, tehát nem Magyar Tanárok, nyilván az oktatási szakterületre és nem a nemzeti hovatartozásra utalva) közleményben nehezményezte három erdélyi író bekerülését a Nemzeti Alaptantervbe. Nevezetesen, kifogásolják Szabó Dezső, Wass Albert és Nyírő József kötelező oktatását a magyarországi iskolákban. Indokaik között említik az írók még viszonylagosan sem egységes tudományos megitélését. Szerintük az illetők inkább nemzeti radikálisnak, mint nemzeti konzervatívnak minősíthetők. Wass Albert művei jó esetben lektűrként lehetnének taníthatók, az irodalom határterületeit taglaló fejezetben. Egyébként is, a Magyartanárok Egyesülete szerint az erdélyi magyar irodalom kellő és elégséges súllyal képviselteti magát az anyaországi oktatásban, például Székely János, Dsida Jenő, Sütő András művei által.

Kedves Magyartanárok Egyesülete!

Anélkül, hogy  egyáltalán hozzászólni merészelnék azon tudományos és egységes, talán kőbe vésett értékítéletekhez, melyeket önök fájón hiányolnak az említett három erdélyi író esetében, engedjenek meg néhány partvonali észrevételt.

A Nemzeti Alaptanterv, akár a fecskék tavasszal és ősszel, jön-megy, akár a magyar kormányok, akik a tudományosan és egységesen rendszerváltásnak titulált politikai mozzanatot követően váltogatják egymást. Mondhatnánk, ízlések és pofonok… Minden kormány saját szájízére formálta a oktatást vezérlő alapelveket. Kevés olyan, örök értéknek szánt irodalmi téma akadt, melyet érintetlenül hagytak vagy nem indukáltak vitákat körülötte. Még szegény Jókai vagy Mikszáth sem úszta meg „beszólások” nélkül. Bár rajtuk kissé körülményesebb volt aktuálpolitikai fogást találni, azt szemükre vetették, hogy nyelvezetük nehezen vagy egyáltalán nem érthető korunk ifjú titánjai számára, így üdvös lenne mondjuk a mobiltelefonos sms-nyelvezetre fordítani őket, ha egyáltalán oktatásuk feltétlenül szükséges.

A legfrisebb alaptanterv e három „jövevénye” kapcsán önök szerint egyetlen tudományosan egységes, közös vonásukban egyezhetünk meg. Mégpedig abban, hogy, mint önök írják, mindhárman antiszemiták voltak. És az, egy klassz európai kultúrkörben, egy ízig-vérig európai országban, finomam szólva is szalonképtelen.

Tiltakozik tehát az egyesület. Ne keressék őket, főleg ne az interneten, üres oldalt fognak találni címük alatt, jó esetben egy semmitmondó drótposta elérhetőséget.

Igen, talán igazuk lehet, kiváltképpen az utóbbi két esztendőben mintha túlképviseetet élveznének a határon túli magyarok, nem csak a honi kultúrában, de a politikában is, lásd például a kultúráért felelős államtitkár személyét. És igen, el kell ismernünk, hogy a párját ritkító erdélyi magyar irodalom, különösen annak klasszikusnak számító része nagyon nehezen érthető azok számára, akik a művek keletkezésének idejében Erdélyben uralkodó általános és nemzetiségi viszonyok ismeretének hiányával szenvednek. Ott, kedves Egyesület, ahol az irodalomnak kikerülhetetlen és fontos szerepe volt a fennmaradásban, a magyarságtudat életben tartásában, bizony születhettek és születtek is olyan írások, melyeket ma önön nemzeti radikálisnak bélyegezhetnek.  Azon túlmenően, hogy a nemzeti radikalizmussal szembeni undoruk indokolatlan, kifogásaik nehezen támaszthatók alá ész- vagy ún. tudományos érvekkel.

Az Egyesületet allergiás tüsszögésre irritáló írók egy olyan országban, országrészben alkotttak, melyet erőszakkal csatoltak idegen gazdához, legkevésbé saját hibája folytán. Egy országrészben, ahol kirabolni, eltakarítani készültek az évszázados magyar kultúrát, műemlékeinket, felépített gazdaságunkat és gazdagságunkat. Ahol a magyar jelenlétet készültek minden módon eltakarítani, kihúzva a szerintük ordas fogakat, melyek esetlegesen a történelem gigászi igazságtalanságát szeretné meggyógyítani. Ahol a magyar identitást kellett minden eszközzel lélegeztető gépre kapcsolni. A ma oly divatos egyenlőségesdi, a hódítók civilizált tisztelete bizton oda vezetett volna, ahol az Egyesületnek már nem kellett volna tudós fejét vakargatni sem Wass Albert, sem Szabó Dezső, sem Nyírő József neve hallatán.

Az erdélyi irodalom maga Erdély s népének történelme. Egy tündérország kincsei és sajátosan értékes szelleme köszön vissza belőle. Irodalom, mely igenis képes volt jó hírünket vinni a világba, nagy embereket adni az öszmagyarságnak. És tanúskoni amellett a helytállás mellett, melyre az anyaország által lazán cserbenhagyott erdélyi magyarok, székelyek kényszerültek.

Az Egyesület tiltakozása különösen furcsa akkor, amikor Magyarországon iskolás fiamnak magyar nyelv- és irodalomórán kínai népmesékre tanítják, nem ritkán olyan írókkal ismertetik meg, akik ugyan lehetnek a világirodalom részei, de tudományosan egységes értékelésünk legalábbis kétséges.

Érdekes mentalitás köszön vissza az Egyesület tiltakozásából: a gondot az jelenti, amit nem mi nyilvánítunk értékké. Mi, valakik, talán Budapestről. Akik talán éppen az erdélyi helytállás példájának fertőző mivoltától tartanak.

Pedig nem kellene. Hiszen, fránya globális sárgolyónkon, ha már itthon nem lelünk példát valamire, nyugodtan kérhetünk kölcsön másoktól. Ahol van.

Akár egyfajta nemzeti egységre is. Ismerős?

Gondolják önök, hogy akadna francia, angol, olasz, spanyol tanár, aki azért kifogásolná nemzete bármely írójának oktatását, mert az illető véletlenül nem a mostani országhatárokon belül ragadt tollat? Vagy tiltakozna bármely francia, angol, olasz, spanyol egyesület, mely kifakadna angetve, afölött, hogy népe költője saját nemzetét mások elé helyezi időnként? Hogy felmutatja ama nemzet értékeit, hogy büszkeségre sarkallja azt, hogy önbizalmát táplálva erőt akar önteni belé?

Ha önök szerint az erdélyi irodalom Székely János, Dsida Jenő és Sütő AAndrás, akkor nem túlzott az erdélyiek által foglalt oldalak száma a tankönyben. Ellenkezőleg! És talán visszaülhetnének az iskolapadba, ismerkedni a sok-sok többi névvel. Önökre férne.

Még az is előfordulhat, hogy kevésbé fogja csípni érzékeny európai szemüket a kifogásolt írók nemzeti elkötelezettsége, ahogyan azoké sem csípi, akiket tapsikolva oktatnak ma is, nemzeti elkötelezetttségűek, bár nem feltétlenül a magyar nemzet mellett.

Ezek után az igazán felháborító jelenség az, hogy az Egyesület bátorkodott Wass Albertet, Szabó Dezsőt vagy éppen Nyírő Józsefet minősíteni. Higgyék el, ők más súlycsoportban „játszanak”. Jóval magasabban, mint ami felérhető egy ilyesféle egyesület számára.

Már ha egyáltalán létezik.

 

Kercsó Alpár

Megtekintések: 571

Szólj hozzá !

A hozzászóláshoz tagja kell hogy legyen a Erdélyi magyarok a világban –nak.

Csatlakozzon a(z) Erdélyi magyarok a világban hálózathoz

Hozzászólt Denezsi Matild Május 20, 2012, 5:07pm

Fájdalmas és elítélendő a <Magyartanárok Egyesületének> viszinyulása erdélyi  íróinkhoz. Nem kellett és nem kell sorsunkban osztozzanak! Ilyen szellemben oktatnak, nevelnek? Nem csodálom, sőt így már megértem sok anyaországi hozzánk való “jóindulatát

Köszönöm Kercsó Alpár és mások hozzászólását..

Hozzászólt Dr.Horváth Zsolt Május 20, 2012, 4:04pm

Brávó kedves Kercsó Árpád! Fején találta a szeget .

Hozzászólt László Csaba Május 20, 2012, 2:53pm

Kedves Bölöni Domokos!

Kösz a Linket, gondoltam mzochista módón megtekintem eme dicső egyesület honlapuját. Érdekes , ánglusul van a nincs. Íme:

The following error occurred:

The requested URL was not found on this server.

Please check the URL or contact the webmaster.

Mit mondjak én hibát nem találtam benne, csak a gép kötekedik...

Remélem tartós állapot ez a nihil. Talál a nihilista mivoltjukkal.

László Csaba

Hozzászólt László Csaba Május 20, 2012, 2:45pm

Be kellene küldeni a Magyar Hírlapnak vagy a Magyar Nemzetnek, hátha elolvassa egy okulásra szoruló. Igaz akkor inkább a Nép kezdetű napilapokban kéne megjelenjen, de azok a sajtószabadság nevében nem közlik

Tetszik

Hozzászólt Bölöni Domokos Május 20, 2012, 12:08pm

Ezek június 3-án tüntetni mennek.

Érdemes megtekinteni a honlapjukat is.

Honlap: http://magyartanarok.fw.hu

A Magyartanárok Egyesülete civil szakmai szervezet. Rendezvényeire és rajongói táborába nemcsak tanárokat, hanem irodalomszerető civileket, középiskolai diákokat, egyetemi hallgatókat is szeretettel hív és vár.

A Magyartanárok Egyesülete 1996 novemberében-decemberében alakult Budapesten, a TIT által működtetett Kossuth Klubban (székhelyünk). Országos civil szakmai szervezet; 2000 óta közhasznú társaság.

Az Egyesület célja az oktatás és ezen belül a magyartanítás korszerűsítése, a szakma fejlődésének elősegítése. Évente 3-4 konferenciát rendezünk, továbbképzéseket tartunk, szakmai műhelyeket működtetünk, továbbá rendszeresen véleményezzük az új oktatáspolitikai dokumentumokat, részt veszünk a szakmai vitákban. Tagjaink többsége gyakorló magyartanár.

Elnök: Arató László (ELTE Radnóti Miklós Gyakorlóiskola)
Alelnökök: Fenyő D. György (ELTE Radnóti Miklós Gyakorlóiskola)
Tamás Ferenc (Szilágyi Erzsébet Gimnázium; a web-oldal és az fb-oldal szerkesztője)
Hírlapunk HÍRHARANG címmel jelenik meg évente. Évente tartunk közgyűlést.

Múzeum u. 7., Budapest, Hungary 1088

E-mail: magyartanarok@gmail.com

Hozzászólt Bedő Zoltán Május 20, 2012, 11:04am

        A szóban forgó egyesület tagjaihoz hasonló hazaárulók és magyar gyűlölők mérgezik nemzetünk lelkét, fertőzik elméjét, már évszázadok óta, a lassú, de biztos eredménnyel járó önfeladás és az ebből fakadó önpusztítás érdekében. Céljuk világos és egyértelmű: örökre megszabadulni, a Kárpát - medencét még mindig belakó magyaroktól. Sajnos aknamunkájuk „eredményei” vitathatatlanok. Szétdarabolt ország, pislákoló nemzeti tudat, tragikusan csökkenő lélekszám.

          Éppen ezért ideje felébredni, talpra állni, riadót fújni, felsorakozni és szemlét tartani. Ideje a vérünket szívó és fertőző élősködőket félre állítani. Ideje gyerekeinket Istenbe vetett hitben, nemzeti szellemben és az igazságra tanítani. Még nem késő.

                               

                                                                                                                 Bedő Zoltán

 

Hozzászólt Dr. Bige Szabolcs Csaba Május 20, 2012, 10:05am

"amit tiltanak, azt annál inkább elolvassák a fiatalok" - ezt emelem ki az elöttem szólóktól.

Hozzászólt Nagy Magdolna Május 18, 2012, 5:23pm

Most olvastam, osztom:

Küzdelem a halállal című művében Nyirő József így írt:

Nem, nem, itt nem tudok meghalni, akárhogy szeretem, akárhogy becsülöm, idegen ez a föld nekem. Minden föld idegen. Ha már azonban nem lehet kitérni a nagy törvény elől, igyekszem átvarázsolni, hallatlanul megkényszerített képzelettel idehozom magamnak a szülőföldet, a Hargitát, Rika rengetegét, a Küküllőt, Csicsert, Budvárt, a pisztrángos patakokat, a virágos réteket, ellopom a bükkösöket, a fehéren villámló nyíreseket, az elvesztett csodás magyar világot, és gyönyörű képek vonulnak el szemem előtt. Így talán könnyebb lesz.
– Nyirő József

Keserűen állapította meg: „A magyarok! Az egymást pusztító, pártoskodó, gyűlölködő, szanaszét szakadt, szerencsétlen magyarok, ez a fájdalmasan tragikus sorsú nép, az elveszett haza kísértetei! Lehet rájuk számítani? (...) Itt vívódom egyedül, elhagyottan a kopár hegyek tövében, de eddig még jó szót is alig hajítottak felém.”

Hozzászólt Nagy Magdolna Május 18, 2012, 5:07pm

Természetesen nem az írásoddal van baj, hanem azzal, hogy erre egyáltalán szükség van manapság. Sok jel a jó irányú változást sejteti, ilyenkor viszont az ellenkezője derül ki...

Hozzászólt Nagy Magdolna Május 18, 2012, 3:44pm

Mégis elfogadták..., hiábavaló volt a Magyar tanárok radikális igyekezete.

Hogyan segíthetsz?

PayPal segítségével adományozok


átutalással

Számlaszámunk:
10700488-66317874-51100005
(CIB Bank Zrt.)

nemzetközi átutalással
IBAN számlaszámunk:
HU62 1070 0488 6631 7874 5110 0005
SWIFT/BIC: CIBHHUHB

Az adományozás adómentes.


Önkéntes munkával

Jelentkezz és írj az alapitvany[kukac]erdelyimagyarok[pont]com email címre!

© 2020   Created by erdelyimagyarok.com.   Működteti:

Bannerek  |  Jelentse észrevételét  |  Használati feltételek