Vasárnap, május 27-én ünnepélyes keretek között avatták fel Marossárpatakon a tavaly novemberben elkészült történelmi szoborparkot. A parkban felállított alkotások Miholcsa József szobrászművész munkái, aki 10 év alatt 20 szobrot adományozott a településnek. Az avatószalagot Borbély László képviselő, Lokodi Edit Emőke, a megyei tanács elnöke, Kozma Barna polgármester, Balog József megyei tanácsos, és Bartha József a megyei tanács gazdasági igazgatója vágták el.

Az ünnepség a református templomban kezdődött, ahol Stupár Károly lelkipásztor igehirdetése után, sor került a hagyományos pünkösd elsőnapi úrvacsoraosztásra is. A templom szomszédságában helyet kapó szoborparkban, a szalagvágást követően újabb fejedelemszobor leleplezésére került sor. Az új szoborról, Báthory Zsigmond fejedelemről, Farkas Ernő történelemtanár beszélt. „1581-ben, Báthory Zsigmondot kilencéves korában, a kolozsvári országgyűlés, választotta fejedelemmé, de hatalmát csak később, 16 éves korától gyakorolhatta. A Báthory családban Zsigmond volt az, aki tovább akarta folytatni a törökellenes terveket.”- mondta a helyi iskola pedagógusa.

A park 10 éves története

A szoborpark 10 éves történetét Berekméri Edmond tanító, a helyi RMDSZ szervezet elnöke ismertette, aki elmondta, hogy 2002 tavaszán egy megbeszélés alkalmával rukkolt elő Miholcsa József szobrászművész a javaslattal: erdélyi fejedelmeket ábrázoló szoborparkot varázsol a község központjában. „A szavakat tett követte, s 2002. augusztusában felavathattuk államalapító királyunk, Szent István szobrát. Aztán következtek Erdély választott fejedelmei. Nem időrendi sorrendben, hanem születési vagy elhalálozási évfordulókhoz kötve a megalkotásukat.” – tájékoztatta a jelenlévőket a pedagógus.

Az első fejedelemszobor János Zsigmondnak állított emléket. Rövid idővel az alkotás szoborparkban való elhelyezése után, a megyei rendőrség egyik vezetője utasította a helyi önkormányzatot a szobor eltávolítására, magas pénzbüntetéssel fenyegetőzve. Az első felszólításra még nem nyúltak a szoborhoz, a másodikra viszont „hazaköltöztették” Miholcsa József műtermében. De nemsokára elkészült a második fejedelemszobor, Bocskai István kőmása, s a derék sárpatakiak elhatározták, hogy vállalva a kockázatot, mindkettőt elhelyezik a parkban. Az a mentőötletük támadt, hogy ne leplezzék le a szobrokat, s akkor azzal magyarázkodhatnak, hogy csak kiállítva vannak, nem végleges az elhelyezésük. „Egy idő után a sajtó is foglalkozni kezdett a dologgal, s talán részben ennek köszönhetően, megszűntek a fenyegetőzések. Sorra avattuk a fejedelemszobrokat nemzetünk és a falu jeles napjain: Bethlen Gábor, II. Rákóczi Ferenc, Thököly Imre és a többi erdélyi fejedelem mellszobrát… és így jutottunk el Báthory Zsigmondig.” – mondta Berekméri Edmond Eddig 18 fejedelemszobor került elhelyezésre, s a művész úgy tervezi, hogy jövőre, a 60. születésnapjára talapzaton lesz Erdély mind a 20 választott fejedelme.

Húsz szobor, egy emlékmű díszíti a központot

A szoborpark történetében, volt egy olyan időszak is, amelyre kevésbé büszkék a helyiek. Előfordult, hogy a szoborparkot gaz nőtte be, kerítése rozsdás volt és düledező. II. Rákóczi vezérlő fejedelem kőmása kétszer is lekerült a földre. Később összefogott néhány lelkes asszony, akik felvállalták a park gondozását, s virágágyásokat hoztak létre a talapzatok körül. Aztán négy évvel ezelőtt Kozma Barna került a község élére, aki szívügyének tekintette a park karbantartását. 2011. október elsején kezdtek hozzá Marossár­pata­kon környezetvédelmi alapból, az Európai Unió által finanszírozott parkosítási projekt kivitelezésé­hez. A parkosítási munkálatokkal egy időben, önkormányzati alapból, betontalapzatra került az eddig elkészített 18 erdélyi fejedelem és Szent István király kőmása, s átköltöztették a korábban a kultúrotthon előtt elhelyezett Sebesült huszár szobrot is. Mint ismeretes, a szobor a levert szabadságharcot jelképezi, s ugyanakkor emlékeztet az 1848-as szabadságharc első győztes csatájára is, ami a falu határában zajlott. A szoborparkban az eredeti helyén maradt a falu I. és II. világháborúban elesett halottainak emlékére és tiszteletére emelt Hősök Emlékműve, amely 1999-ben állíttatott a lakosság hozzájárulásával.

Kozma Barna polgármester

Megdicsérték a községvezetőket                                                                           

Mózes Sándor igazgató-tanár, műsorvezető köszönetet mondott mindazon személyeknek, akik az egyedi szoborpark létrehozásában besegítettek. A jelenlévők megtudhatták, hogy a finanszírozási szerződés alapján, a Borbély László képviselő vezette környezetvédelmi minisztérium 500.000 lejjel (öt milliárd régi lejjel) támogatta a munkálatokat. A park megépítője, kivitelezője az Odú Garden kertépítő cég volt, A szoborpark megvalósíthatósági tanulmánya és kivitelezési terve az ACD Projekt tervezőmérnökének, Nagy Attilának az asztalán született, a koncepciót és látványtervet dr. Fekete Albert egyetemi tanárnak köszönhetik.             Kozma Barna polgármester beszédében elsősorban Miholcsa József szobrászművésznek és Borbély László volt miniszternek mondott köszönetet a szoborparkért, hangsúlyozva az egység és az összefogás fontosságát. Borbély László képviselő és Lokodi Edit Emőke elnök asszony megdicsérték a község polgármesterét és önkormányzati tanácsosait, az utóbbi négy évben felmutatott megvalósításokért. „Akik elvállalták 2008-ban, hogy tegyenek valamit a közösségért, azok eredményes munkával bizonyítottak. Ahhoz, hogy továbbfejleszthessük településeinket, továbbra is összefogásra van szükség.” – hangsúlyozta Lokodi Edit Emőke. Borbély László képviselő Családbarát Önkormányzat díjat nyújtott át Kozma Barna polgármesternek.  „A díjat azok az elöljárók vehetik át, akik időt, energiát nem kímélve közösségükért, a nagy családért dolgoznak sikeresen.” – fogalmazott a képviselő. Balog József megyei tanácsos hozzászólásában elmarasztalta azokat a politikusokat, akik az erdélyi magyarság egysége ellen tevékenykednek. 

A marossárpataki hagyományőrző Mátyás-huszárok és a helyi gyermeklovas klub tagjai

Előadás Erdély fejedelmeiről                                                                                  

A koszorúzást megelőzően, Pál-Antal Sándor akadémikus, nyugalmazott főlevéltáros tartott kimerítő előadást Erdély választott fejedelmeiről. A történész elmondta: az Erdélyi Fejedelemség a 16 század közepétől a 17. század végéig Erdély területén fennálló állam volt, amelynek története a magyar történelem fontos részét képezi. 

Az ünnepi műsor keretében verses-zenés műsort mutatott be a református egyház kórusa, István a királyból énekelt részleteket Rend Tamás zenetanár, az X-Faktor tavalyi elődöntőse, majd a helyi Székely János Hagyományőrző Tánccsoport műsora zárta a rendezvényt. Az avató ünnepséget a hagyományőrző Mátyás-huszárok és a Vajnár József mérnök irányította helyi gyermeklovas klub jelenléte tette színesebbé. 

     A marossárpataki Székely János Hagyományőrző Tánccsoport

(Vásárhelyi Hírlap, 2012. május 29.)