Kattints az EMKA blogra, az Erdélyi Magyarokért Közhasznú Alapítvány hivatalos blogjára!

Friss hírek és képes beszámolók akciónkról, aktuális eseményeinkről, leírások az általunk szervezett eseményekről és sok-sok egyéb érdekesség.

Véletlenek márpedig nincsenek, erősítgette a dumagép Só Feri, civilben ex-újságárus. "Ha az az utolsó óhajom, hogy egyszer legalább hibátlan legyen a képem, akkor az bejön, mert létezik műfogsor is a világon. Ragaszkodom hozzá, hogy amikor majd odaát a kedvesemmel egybekelünk, kifogástalan legyen az első hitvesi csókom." Ezt a dumagépet a dumája csorbította olyan rusnyára, lakodalmakba járt, hívatlanul, s mindenféléket mondott a menyasszonyokra. Madár Vincének egy kiadós mulatság jelentene átmenőt a másvilágra; de olyan legyen, hogy nem verik meg, nem hányik vért utána, és műteni sem kell, soha. Benkő Gyula bácsinak elég a csontnyelű borotva, amelyet nagyapja halálakor elorzott tőle (mint jogos örököstől) a sánta koszvájó, aki az öreget, mivel érte üzent, hogy itt a végórája, megnyírta, -borotválta –, s persze elkunyerálta a haldoklótól a Doberdót is megjárt Solingent. A harmadik beteg különös nőket kívánt, kancatestű menyecskéket vagy menyecsketestű kancákat, nem lehetett tisztán kivenni, mert tele dugva volt, a szája is, mindenféle csövekkel.
Pánikszerűen tör rám az álom. Mióta kezelnek, folytatásos epizódok váltják egymást. Híradó megy, mutatnak egy hivatalnokot, valami ismeretlen kórokozó támadta meg, őt és néhány munkatársát, a következő kép már kórteremben láttatja a társaságot, ők azok és mégsem, folyton áttűnnek valaki másokba, akikkel valamit elpanamáztak, de nem lehet őket letartóztatni, mert az új betegség rendkívül veszélyes, halálosan fertőző. A következő kórteremben a "kivitelező" cég megvádolt vezetői, éppen a híradót nézik. A híradó szerint a munkálatok nincsenek elvégezve, de a pénz át van utalva, na kinek?
Így jár, aki könyv helyett tévét bámul egész éjszaka.
– Hát maga? Maga mit kíván, mielőtt lábbal előre vinnék a vadludak, öreg?
Eddig nem lehetett szóra bírni. Valahonnan az Isten háta mögül hozták, folyton morog, mert "ezek" nem értik a szavát, ő pedig még úgy sem érti "ezeket". Röhej. Vagy immár a siralomház előszobája, hogy a kezelőorvos – lám, tolmáccsal gyógyít.
Szólítsuk csak Dózsa Györgynek, hátha nem haragszik meg érte. S vajon bizony mivel altatná el a lelkét?
Apró szemeit rám villantva – ül fel az ágyban. Nicsak, még feltámad itt nekünk. Eddig minden kérdésre azt válaszolta, hogy ő: vírushordozó. Ennyit fogott fel a tolmács magyarázatából.
– Három hónapja sincs, földügyben a polgármesternél jártam – kezdi érdes hangon. – A falon láttam a megye térképét, s hát mindjárt megkerestem a községünket, a falunkat. És majdnem kővé meredtem. A központtól aszfaltos út volt rajzolva hozzámig. Az én kapum előtt kezdték meg a munkát azok a nagy munkagépek, két délelőtt gyalulták a martot, aztán mintegy vezényszóra eltűntek. Csak a táblák
maradtak, hirdetve, hogy ott éppen műút épül. Most is ott virítanak, tövüket benőtte a burján, mert nem történt semmi, de semmi. Mondom a bírónak, uram, ez hogy lehet? Hát az úgy, hogy ki volt tervezve, de elvették a pénzt, mert máshova kellett virálni. A térképet aszerint rajzolták, s kész. Egyszer majd úgyis meglesz, s akkor legalább nem kell újat nyomtatni.
De ha magának ez nem teszik, menjen panaszra, s reklamáljon, ahol éppen akar. Ne lopjam az idejét, nem ezért fizetik.
Halja-é. Hát mi a vénisten bogos f...ért?!
Hetipiac volt, jártamban-keltemben azt is látom ám, hogy a községközpont legfélreesőbb részét szépen kiaszfaltozták, jobbra is, balra is: cinkpléhvel csipkézett cifra paloták hirdetik fényeskedve a földi boldogságot.
Vissza én a primárhoz, igaz, hogy közben bekaptam valamit a Gegő deckabodegájában. Megállok előtte, földhöz verem a sapkámat... – Oda "viráltátok" pénzt, ugye?! Azt a magasságos...
Ha bé nem jön hirtelen a polic, hát én a belit is kiveszem annak a gazem...
– Na, öreg, mondjuk, hogy én vagyok Szent Péter, és azt teszem fel kiednek: "Gyermekem, mi az utolsó kívánságod?"

Behunyja a szemét, undorral átfordul. Pánikszerűen ismét visszaalszom, megy a híradó, mutatják az új kórral eljegyzett bandákat, akiket nem ér el a törvény keze s szigora, nem fogja őket a bilincs, hiszen vesztegzár van, mind több és több a szalonnak becézett kórterem, és mind szélesebb mosollyal gyógyulnak bennük az egyre szaporodó fertőzöttek. A betegség utolsó előtti fázisában leledzőknek már piócafejük van, sárkányfogaik nőttek, kezükön-lábukon óriási karmok.
Még nem tépik egymást.
Elúszik a kép, valaki hozzám vágja a sapkáját. Felriadok.
Véletlenek márpedig nincsenek, horkant nagyot a dumagép, az a bizonyos Só Feri, civilben ex-újságárus.
Esti vizit, kacsák ki, lázmérők be.
Pofa is.
Ma sem kívántam semmit utoljára.

Megtekintések: 86

Szólj hozzá !

A hozzászóláshoz tagja kell hogy legyen a Erdélyi magyarok a világban –nak.

Csatlakozzon a(z) Erdélyi magyarok a világban hálózathoz

Hozzászólt Grama Janos Június 2, 2012, 8:32pm

Köszi Domi! Mindig is tetszett az írásod most is.

Hozzászólt Bölöni Domokos Május 31, 2012, 6:46pm

Az utolsó kívánságot nem szabad elmondani senkinek.

Isten úgyis tudja.

Hozzászólt Kenesei Aurélia Május 31, 2012, 5:38pm

  Aki már élt pár napot kórteremben tudja éppenséggel így folynak a dolgok...csak minden egyes teremben másképp és másképp.Halottam már imát,főzést, óhajokat , szép székely vagy zalai népdalokat de még utolsó kívánságot nem. Valahogy mintha félnénk az utolsó szót kimondani...valahogy mintha azzal bevégeztetne.Vagy a férfiak bátrabbak??...nem félnek kérni maguknak még egy utolsó jóságot, finomságot...útravalót??...Vajon Te mért nem kívántál "ma sem semmit utoljára "...??? Vajon nekem miért nem jutott eszembe soha az utolsó kívánság???...s megmondom most Neked...mert minden utolsó kívánság első is lehet...benne van a jövő is ...nem igaz??....honnan tudjuk? ki mondja meg melyik az utolsó kívánság és beeee istentelenűl jóóóó ...minden utolsó kívánság hadd legyen az első...ugyi????

Írd meg Héééé kedves Domokos hogy is van ez nooo????

Hogyan segíthetsz?

vagy

vagy

PayPal és bankkártya

 vagy

adományozok


Banki utalással

magyarországi átutalással
Számlaszámunk:
10700488-66317874-51100005
(CIB Bank Zrt.)

nemzetközi átutalással
IBAN számlaszámunk:
HU62 1070 0488 6631 7874 5110 0005
SWIFT/BIC: CIBHHUHB

Az adományozás adómentes.


Önkéntes munkával

Jelentkezz és írj az alapitvany[kukac]erdelyimagyarok[pont]com email címre!

© 2019   Created by erdelyimagyarok.com.   Működteti:

Bannerek  |  Jelentse észrevételét  |  Használati feltételek