Navéta

Feszengve toporgott, nyüzsgött a busznyi nép a peronon. Egyesek lerakták táskáikat a szegőkőre, mások hátizsákjukon ülve „szivaroztak”, akadt, aki a friss, még meleg bolti házikenyeret kezdte meg, s „falatérozott”. A buszállomás lassan benépesedett. Érces tavaszi szél csapott az arcokba, érezni lehetett a Hargita fagyos, csípős hidegét. A távolból jól kirajzolódtak a hegycsúcson fehérlő hófoltok. Az biztos, messze járt még a…

Mert ha nem...!

   Volt egy „szögletes” tanárunk, aki reggel nyolckor is hűségesen magtartotta az állampolgári nevelés nevű tantárgya óráját, és nem tűrte a hiányzást. Álmosak voltunk talán, vagy egyszerűen utáltuk azt a maszlagot, nem nagyon volt kedvünk hozzá, s nem figyeltünk... Elhatároztuk, hogy egyszer sztrájkolni fogunk ellene... Az első padsorokban fogyhagymát rágunk, s nagy, mély be- és kilégzéssel ráfújjuk. Vette is a lapot, mert egy idő után ránkförmedt: „Ne…

Egy mindenkiért...

Gondolatok a 2017-es ökumenikus imanyolcad kapcsán

Mottó:

 Krisztus szeretete sürget(szorongat?) minket ... mert, ahogy egy meghalt, ... mindenki meghalt...(2Kor 5, 14-20)

          Valahol Európában történt. Egy kisváros katolikus hívein lassan hűvös közöny és egykedvű…