Várakozás

Fénysodrásból

hajlik sötétbe

át

az

este

hajók dohognak fakó végtelenbe

fényük szitál

partra vet szilánkot

elmos a víz

törékeny régi álmot

remegést

ki nem mondott szavakat

kacéran szívbe hasadó

nevetést

riadt lángot vet ablakomra

egy

gyertyaszál…

Kenyeret sütök forog a gép

lapátjával keveri a masszát

a hőfokra vigyázz - csak ennyi

só liszt víz kovász

elég az áram és nő a tészta

étel lesz belőle

kenyér

anyám kezedet látom

ahogy dagaszt

fáradt ujjaid puhán és lágyan

elmerülnek az élet tésztában

kockás ruhás szakajtóval

állunk a pékség ajtajában

már nem tudom neved

te nyíregyházi utca

hol e drága teher kenyérré érett

ropogós héja maga volt

az…

Színem sötétségben derengő partfal

szürkébe

hasított arany fonallal

színem a párás

halvány

lomha folyó

hajnali tükörcserepet vonszoló

színem

arany és bársony

fekete madárraj

levelitől…

Szívemben remegő

szélárnyék

lebegő

fény gömböt emelő

mellemhez feszülő

holdtajték

ölelő

tűztáncos

szerető

álmomba nevető

kristálylét

kereső

káprázat

kutató

kiutat mutató

hangok közt

matató

sikolyban megfuló

billentyűn

elbukó…

Míg jóllakottan habzsoltuk

bolond nyarunk

nektáros ízeit

arcunkon mézpermet csillogott

bőrünk borzolták

fülledt éjszakák után

hajnalunk

friss szellő hullámai

esténk tikkadt vándora

a

csend

nem találta testünk frissen vetett ágyban

éjlugas alatt

ért bennünket a mámor

szabadon szálltunk

miénk volt

minden…

Úgy szeress

fényeid tapadjanak rám

csókoddal terhes legyen

újra

csukott szempillám

csontjaim közé

préselődjenek frissen

magányos sejtjeid

szerelmedet

el ne vond

hiába képzelnéd

hogy ronggyá zilált

álmok

közt

nem kandikál ránk többé

vágyunk váratlan tébolya

s

sikoltva

már

sosem veti rád

éhes szörnyeteg…