Kattints az EMKA blogra, az Erdélyi Magyarokért Közhasznú Alapítvány hivatalos blogjára!

Friss hírek és képes beszámolók akciónkról, aktuális eseményeinkről, leírások az általunk szervezett eseményekről és sok-sok egyéb érdekesség.

Kondra Katalin blogja (39)

Virág helyett...

Édesanyám, mosolyod itt van a szívemben,

a hangod néha megcsendül bennem,

amikor tükörbe nézek, felfedezem néhány

arcvonásod, ha nem is vagyok a kiköpött

másod, tovább viszlek génjeimben.

Elmentél, de itt vagy bennem.

Vér vagyok véredből, hús a húsodból

lélek a lelkedből, szó a szavaidból.

Bölcsőm, forrásom voltál, öled volt a fészek,

karjaidba bújtam, ha bántottak, ha féltem.

Gyermekként azt hittem mi nem szakadunk

el soha, nagyon…

Folytatás

Írta Kondra Katalin Május 2, 2020, 10:45pm — Nincsenek hozzászólások

Harmic ezüst

Egész éjjel nyugtalanul aludt a pénz miatt.

Furcsa - gondolta. - Örömet, vagy legalább megkönnyebbülést kellene érezzen, hiszen egész eddigi életében arra vágyott, hogy ennyi pénze legyen. Csakhogy akkor még nem tudta, hogy "azok" a életére akarnak törni.

Megleckéztetik - ezt mondták. Egy kis fenyegetés, pár nap börtön - kibírja. Most peddig olyan híreket hallani, hogy megöletik.

Hülyeség! Jézussal nem tudnak elbánni, neki hatalma van... azért mégis szólni kéne, hogy ne érje…

Folytatás

Írta Kondra Katalin Április 10, 2020, 7:43pm — 1 megjegyzés

Karácsony csodája

Ó gyönyörűszép, titokzatos éj,

Ó betlehemi kicsi gyermek!

Mily nagy csodákra képes a te mosolyod.

Megállítsz a rohanásban

s ezer könnyemen át is rád csodálkozok.

Nézd, nézd a világ egy pillanatra

reád figyel, és ott is zengenek glóriát,

hol máskor ki sem ejtik nevedet.

Komoly, nagy férfiak fejet hajtanak,

néhányan eléd roskadva szívük is kitárják,

anyák magukhoz ölelik fiaikat,

felnőtt lányok is Jézuskát várják

a csendes éjen,…

Folytatás

Írta Kondra Katalin December 26, 2019, 6:10pm — Nincsenek hozzászólások

Ha a karácsonyfa mesélni tudna...

Ilyenkor sokaknak eszébe jut, milyenek voltak a régi, gyermekkori karácsonyok.

Szenteste, amikor a kis fát a gyermekeim feldíszítették és megállapítottuk, hogy nem a méret a lényeg, mert szebb lett, mint a tavalyi plafonig érő, eszembe jutott, gyermekkoromban nekünk mindig két karácsonyfánk volt.

Ez a hagyomány mindaddig kitartott, míg volt a családban kisgyermek aki elhitte, hogy a karácsonyfát az angyalok hozzák.

Nem volt szokás viszont az ajándékozás, csak mi a húgommal…

Folytatás

Írta Kondra Katalin December 26, 2019, 6:08pm — 1 megjegyzés

Hála vers

Amikor sötétben fényre vágytam

küldött az ég egy csillagot,

amikor reggel fázni kezdtem

feljött a nap és ragyogott.

Ha menekülve kunyhót kerestem

te szíved nyitottad nekem,

tengernyi csodával megáldva,

örök tavasz lett életem.

De a viharok nem kíméltek,

hol jeges széllel jött az ár,

hol elapasztotta lángszavainkat

a torokszorító aszály.

Amikor az úton tévelyegtem

te felém nyújtottad kezed,

nem kapaszkodni, nézni…

Folytatás

Írta Kondra Katalin November 9, 2019, 8:59am — Nincsenek hozzászólások

A remény dala

Menekülnél a sorsod elől

de megszólít valami legbelül,

és érzed, nem kell félned,

itt nem vagy egyedül.

 

Bárhová mész ismerős tájak,

ismerős arcok néznek rád,

nyelveden szólnak versek, dalok,

mert ez a te hazád.

 

Tegnap még idegen volt,

elhitted máshol jobb lehet.

Újra itt vagy, jó, hogy itt vagy

és akarod ezt az életet.

 

Gyermeked van, otthonod,

állj fel a földről, indulj…

Folytatás

Írta Kondra Katalin Október 17, 2019, 7:29pm — Nincsenek hozzászólások

Végül csak hazajönnek

     Székelykeresztúr határában alkalmi fuvarra várakozik egy idős házaspár a vasárnap délelőtti izzó verőfényben. A mesebeli szépségű, lankákkal, erdőkkel övezett közeli Magyar-Andrásfalvára igyekeznek, a temetőbe sírt gondozni.*

Az asszony gondolatai messze járnak, a férfi gondterhelten nézi a hegyoldalban éktelenkedő irtást.

- Maholnap elfogy az erdő - szól, mintha csak magának mondaná. Tudja jól, hogy mire gondol az asszony, az ő szívét is ugyanaz a keserűség…

Folytatás

Írta Kondra Katalin Október 17, 2019, 7:26pm — 1 megjegyzés

Kötelék

 

Nem tudom mi ez a fájdalom

csak elszorul a szívem,

könnyem pereg amikor haza gondolok.

Ha székely embert látok, ha meghallom

a himnusz dallamát, úgy verdes a szívem,

hogy ki akar szakadni,

nincs ellene orvosság.

Az ilyen fájdalomra nincsen gyógyír.

Ez olyan kegyetlen,

mint fát csavarni ki tövestől

vagy szárnyát szegni

a repülő madárnak.

Ha elmentél, ha úgy hiszed

gyökered szakadt, hát tévedsz!

Mindenkit…

Folytatás

Írta Kondra Katalin Január 20, 2019, 9:00pm — Nincsenek hozzászólások

Szegények gyöngye

Tele van a világ csodákkal,

csillogó gyöngyszem minden pillanat,

de a gyöngyszem elgurul,

az idő pedig gyorsan elszalad.

Nincs mire várni, tétlen irigységgel

ne nézd mások kincseit,

mert mindenkinek jut annyi,

amennyiért lehajol,

ami felesleges, az elvakít.

Figyelj! A jót vedd észre előbb.

Tegnap, tünődtem az emberek fölött,

közben annyi-annyi mindent láttam, igénytelenséget, bárgyú közönyt

de találtam kincset is egy…

Folytatás

Írta Kondra Katalin December 29, 2018, 8:52am — Nincsenek hozzászólások

Székely karácsony

Hosszú ideje van

hideg és sötét.

Hosszú idő óta

nyomorog a nép.

Megváltóra vár,

összekulcsolt kézzel,

Istenre figyelő

tekintetével hiszi,

hogy eljön még

a megígért remény.

Egy nap szól az angyal:

Talpra emberek!

Csíksomlyón fény van,

oda menjetek.

És a székelyek,

jönnek sorba mind

Csaba királyfi

csillag ösvényén,

boldogan borulnak

a jászol elé.

Örvendeznek neki,

milyen szép…

Folytatás

Írta Kondra Katalin December 25, 2018, 7:14am — Nincsenek hozzászólások

Gyermekszívvel ilyen a karácsony

Emlékszem, öt éves lehettem

és egy játékbabára vágytam,

nem volt pénzünk, ezért a karácsonyt

vágyakozón, szívrepesve vártam.

Nem tudtam mi a karácsony, csak azt,

hogy az angyalok a földre szállnak.

Önkéntelen gyermeki hittel

adtam át magam a csodának.

Összekulcsolt kézzel imádkoztam,

úgy szeretnék egy játékbabát,

fényesen hunyorogtak rám a csillagok

a jégvirágos ablakon át.

Ó, milyen messze lakik a Jó Isten,

az én gyenge…

Folytatás

Írta Kondra Katalin December 24, 2018, 8:26am — Nincsenek hozzászólások

Angyali történet

Nehezen virradt. Súlyos köd nyomta a világot, ránehezedett az emberek vállára, beleette magát a testükbe, szívta a lelküket és ezen még az sem változtatott, hogy advent volt és közeledett a karácsony.

Máriát bántotta a gondolat, nem várta az ünnepet, belefáradt az életbe.

Azt akarta csak, hogy nyugalma legyen, hogy abba maradjon a reggeli rohanás, az éjszakai műszakok.

Ez a vágya néhány nap múlva teljesült.

Lázzal kezdődött, aztán köhögni kezdett, most kicsit jobban van,…

Folytatás

Írta Kondra Katalin December 23, 2018, 12:14pm — 2 megjegyzés

Isten útján járni gyönyörűség

Nehéz volt az út fel a hegyre,

hátamon a világ súlya,

batyumban apró keresztek,

fájdalmak, gondok, szenvedések

és lábam alatt hegyes kövek.

A nap élesen sütött,

fénye vakító tűzgolyó,

ruhám alatt patakba folyt a víz

s szomjaztam, mint Krisztus

a kereszten, de nem vérrel,

könnyel verejtékeztem.

Így mentem fel a Golgotára.

Azt hittem, ott meg leszek váltva,

könnyedén, a bűntől megtisztulva

élek…

Folytatás

Írta Kondra Katalin Szeptember 17, 2018, 9:14pm — Nincsenek hozzászólások

Se Veled, se Nélküled...

Megérintettél, s én követni kezdtelek Téged, de a Te utad másfelé vitt, mint ahová menni akartam.

A Te utad hosszú volt és olyan keskeny, hogy nem fért volna el egymás mellett két autó.

Amikor azt mondtad, hogy gyalog megyünk, nem hittem a fülemnek, hiszen az éles kövek tönkre tennék a cipőmet.

Ezért tértem le az utadról, túl sokat kérsz tőlem. Azt akarod, hogy adjam neked az időmet, amikor nekem is kevés,

azt kéred tőlem, hogy áldozzak fel Érted minden…

Folytatás

Írta Kondra Katalin Június 22, 2018, 9:02pm — Nincsenek hozzászólások

Apa

Tenyereden tartasz, belesimulok,

mint fészekből kihullt gyenge madár.

Felnézek rád, dörömböl a szívem,

nem tudom még, mi vár reám.

Nem mozdulok, hagyom hogy megérints.

Engedem, döntsél a sorsom felett,

miközben a szívem mélyén érzem,

vigyázol rám és nagyon szeretsz.

Aztán felemelsz és gyengéd szóval biztatsz,

hogy tudok repülni s én elhiszem neked.

Megismertelek és nem tudnék már élni

soha-soha többé…

Folytatás

Írta Kondra Katalin Június 22, 2018, 8:58pm — Nincsenek hozzászólások

Tékozló fiú

      Súlyos felhők gyülekeztek az égen, tüzes villámok cikáztak a sötétben, majd iszonyatos mennydörgés rázta meg a világot. A naptárak 1920 június 4-et írtak.

Az édesanya homlokán egyre sűrűsödtek a ráncok, fájdalom marcangolta egész testét, úgy zokogott.

Magyarország siratta elveszített fiait, akiket elszakítottak tőle.

—Erdély, legnagyobb fiam, mivé leszek nélküled? Vajdaság, Kárpátalja, Felvidék, vajon látlak-e még az életben? Legkisebb fiam, Felsőőrvidék…

Folytatás

Írta Kondra Katalin Június 4, 2018, 1:20pm — Nincsenek hozzászólások

Gyermeknap után

Mindannyian voltunk gyermekek,

azt gondoljuk most a gyermekkorról,

hogy akkor voltunk a legboldogabbak.

Pedig sok fájdalmas emlék maradt bennünk,

amit jó mélyre eltemettünk

és felnőttként ha elakadunk,

ha megfeneklik a csónakunk,

nem is sejtjük mért történik minden,

a gyermekkor titkos rejtekében

ott rejlik a válasz.

 

Az öregedés megszépíti a múltat,

a fájó emlékek régen megfakultak,

de…

Folytatás

Írta Kondra Katalin Május 29, 2018, 10:12am — Nincsenek hozzászólások

A zaklató

Tikkasztó nyári nap volt.

A menetrend szerint érkező kenyeres kocsi, idegesítő dallamot harsogva száguldott végig a kihalt utcán, majd ajtócsapódás, kutyaugatás vegyült a délutáni zajokba.

Juci az órára pillantott.

Fél három. Kinézett az ablakon.

Szomszédja, egy görnyedt testtartású hatvanas éveiben járó férfi, épp kenyeret vett.

Szófukar, mogorva embernek látszott.

Juci valakitől nemrég hallotta, hogy a férfinak volt egy lánya, aki…

Folytatás

Írta Kondra Katalin Április 25, 2018, 11:34pm — Nincsenek hozzászólások

Mi az érték?

                                                                

Úgy érzem időnként, mintha eltévedtem volna egy piacon, ahol rengeteg mindent lehet kapni.

Egyik standon például szabadságot árulnak.

—Mennyi? –kérdem az eladót.

—Ingyen van —mondja.

—Nem hiszem! —válaszolom. —Ingyen nem adnak semmit.

—Ó, dehogynem! —nevet rám. —Látom, van benned öntudat. No, azt hajítsd el magadtól jó messzire, arra nem lesz szükséged, ha szabadságot…

Folytatás

Írta Kondra Katalin Április 14, 2018, 12:25am — Nincsenek hozzászólások

Valóság vagy álom?

Tegnap oly természetes volt,

a zöldülő tavasz, a rügyfakasztó

langyos déli szél, hogy észre

sem vettem, dalolnak a madarak,

és minden milyen boldog, ami él.

Mondták, az idő változik,

bár átsuhantak rajtam a szavak,

nem lettek bennem gondolattá,

hogy felkészüljek, mit hoz a virradat.

Aztán, míg aludtam,

vihar tarolt a tájon,

reggelre minden átalakult,

megszűnt a kedves,

megszokott…

Folytatás

Írta Kondra Katalin Április 4, 2018, 3:44pm — Nincsenek hozzászólások

Hogyan segíthetsz?

PayPal segítségével adományozok


átutalással

Számlaszámunk:
10700488-66317874-51100005
(CIB Bank Zrt.)

nemzetközi átutalással
IBAN számlaszámunk:
HU62 1070 0488 6631 7874 5110 0005
SWIFT/BIC: CIBHHUHB

Az adományozás adómentes.


Önkéntes munkával

Jelentkezz és írj az alapitvany[kukac]erdelyimagyarok[pont]com email címre!

© 2020   Created by erdelyimagyarok.com.   Működteti:

Bannerek  |  Jelentse észrevételét  |  Használati feltételek