Ó gyönyörűszép, titokzatos éj,

Ó betlehemi kicsi gyermek!

Mily nagy csodákra képes a te mosolyod.

Megállítsz a rohanásban

s ezer könnyemen át is rád csodálkozok.

Nézd, nézd a világ egy pillanatra

reád figyel, és ott is zengenek glóriát,

hol máskor ki sem ejtik nevedet.

Komoly, nagy férfiak fejet hajtanak,

néhányan eléd roskadva szívük is kitárják,

anyák magukhoz ölelik fiaikat,

felnőtt lányok is Jézuskát várják

a csendes éjen,…

Ilyenkor sokaknak eszébe jut, milyenek voltak a régi, gyermekkori karácsonyok.

Szenteste, amikor a kis fát a gyermekeim feldíszítették és megállapítottuk, hogy nem a méret a lényeg, mert szebb lett, mint a tavalyi plafonig érő, eszembe jutott, gyermekkoromban nekünk mindig két karácsonyfánk volt.

Ez a hagyomány mindaddig kitartott, míg volt a családban kisgyermek aki elhitte, hogy a karácsonyfát az angyalok hozzák.

Nem volt szokás viszont az ajándékozás, csak mi a húgommal…