Kedd. Az utolsó korty kávé ízével a szájában éppen az újságot lapozza, mikor a reggeli csendbe belehasít a telefon hangja. Apu hív, int a férjének és mosolyogva beleszól. Jól aludtatok remélem, majd homlokát ráncolva figyel a háttérből érkező zajokra. Dübörgés, halk lihegés és az anyja rekedt hangja kiált valahonnan távolról. Apád meghalt, hívd a mentőt.

Csend. Fülében dobol a vér. Apu nem ébredt fel. Nézi a férjét és mondogatja, száznégy, száznégy, száznégy. És a hangja, hallja…

télen a hóra

bajban a szóra

ködben a fényre

ködben a fényre

teltszínű égre

tavaszon rétre

füvön virágra

füvön virágra

szökkenjen szárba

kis unokára

Lencsi leányra

Lencsi leányra

gombszemű szépre

virágorcájú kis tüneményre.