Dühítette, hogy minél buzgóbban habozza be az arcát borotválkozás előtt, mennél kitűnőbb zsilettpengét használ, annál szaporábban serken buzgó szorggal újabb s újabb sűrű borostája. Közben rohamosan kopaszodik!

Mitől nő a szakáll, és mitől pusztul a haj? A felfedezés óta mindig alaposan bepamacsolja kobakját is, és makacs várakozással lesi: sarjad-e már valami a feje búbján.

Boroválni nem borotválja, mert mit. Majd, ha kinő. De semmi, semmi, semmi.

Felesége évente kétszer-háromszor megutálja a kultúrát, kidobná a sok újságot, megyei és országos lapot, sárguló folyóiratot, az Élet és Tudomány bekötött évfolyamait… Csak akkor csendesedik el és ád némi haladékot, ha például kiderül, hogy a kolozsvári Utunk, vagyis később Helikon című irodalmi hetilap keresztrejtvényei úgyszólván megfejtetlenek. Vagyis annak idején, a sebtében bekebelezett ebéd utáni rövid pihenés közben éppen csak elkezdte a fejtést, de pár perc múlva az ura már horkolt is, felébredvén pedig azonnal elrohant valahová: könyvbemutató, kiállítás, tánctalálkozó, műkedvelő előadás -, ilyesmik töltötték ki „munkás hétköznapjait”.

A rejtvényeket a felesége türelme sem tudta legyőzni.

Neje naponta három „keresztet” is elfogyaszt.

Egy-egy jutott azért az urának is. Ez a félig nyúzott például. Majdnem kész. Mi történhetett, hogy éppen az utolsó kockáknál unt rá? Vízszintes 13.: „Heliodórosz, szír származású, időszámításunk III. századában élt görög író regénye. Sorsüldözött szerelmesek, aha. Mikor ezzel kész lett, a többire már nem volt kíváncsi. Pedig van itt egy-két érdekesség. Vízsz. 16. Ruhát összepiszkol (népies). Négy betű. Beöl. Függő 5. Vizet tartalmazó mélyedés (népies). Négy betű. Gübe. A gübő változtot ismerte, de ha van gübe is, oké. Lássuk tovább. Vízsz. 44. Kettőzve: afrikai fadob. Tamtam. Miért nem írta be, hiszen ezt mindenki tudja. 53. Régi latinok hitének démonai. Lares. Ezt most sem, de hát magától kijön. Függő 50. Arany János napszaka. Est? Nem. A vers címe, ezt akkor is tudta: Reg és est. Csakhogy ide nem az est kell, hanem a reg.

Függő 31. Váltót igazoló. Nem tudta. Akkor. Semmikor sem. Kiviláglik: óvatoló.

Most sincs türelme hozzá. Nincsen türelme semmihez.

„A Helikon 9. számában közölt Tudományos könyv című rejtvény megfejtése: Bevezetés a kísértettanba.”  Ezt elolvasná. Megfejtené. Keresni kezdte a paksamétában a kilences számot, de nem bukkant rá. A belélegzett papírportól tüsszögni kezdett, hirtelen düh fogta el, kidobta a halom kacatot az erkélyre. Ott a bal sarok, az egyezményes hely: ami oda kerül, mars a szemétbe.

Apóséknál a kis faluban a szomszédság is tudományt és szépirodalmat olvas a budin.
Átnézte céduláit. Egyrészt felidéződnek gyermekkora szavai, fordulatai, mondásai, csúfondáros környezetének kiszólásai. Másrészt furcsa szavakat és kifejezéseket gyűjt. Régebben (szépítőleg, eufemisztikusan:) a munkás- és pártmozgalom vadhajtásainak nevezett baromságokból karistolt össze füzetre valót, mostanság nyelvi mindenevőként válogatás nélkül rója cédulára napi „leleményeit” efféléket, mint: disznófejű ombucmanó, súlyos testű sertés, miesnapi k****ság, felötlenek furcsa szavak a gyermekkorából, olyanok, hogy mánka (rosszul öltözött, ügyetlen cseléd, kétbalkezes nőszemély), bebegő (dadogó), és eltűnődik külhonba szakadt magyarok mondatain, egyen pedig különösen: „A nyugati világego tripjéhez hozzátartozik a keleti emberek megaláztatása." (Czigány Lóránt); aztán eltöpreng olyan furcsaságon, hogy pl. a Szabó T. névben a T: Törpényit jelent, és hát akkor biztosan van vagy volt egyTörpény, és akkor a világhálóról előkerül egy Treppen, Terpin, Tărpin, a Beszterce-Naszód megye Jádi járásából, a régi lexikon szerint 1891-ben 1068 „német és oláh” lakosa volt…

Szándékosan félreolvas újságcímeket: Növekszik a heréltség (lejéhség), Rekord a műtrágyapiacon! (műtárgypiacon), Felgyújtották Szeben megye egyetlen magyar iskoláját (felújították) aztán muris, mert félreérthető címeket is gyűjtöget, ilyeneket, mint: Araszol az erdélyi sztráda, Ha lúd, legyen Kövér, Étvágygerjesztő és adócsökkentési szándék, Liszt a Szent Péter-bazilikában, Begubózott az idei gesztenyeszüret, Mégsem kötelező a téli gumi.

Ezektől is szabadulni kell. Kidobni, kidobni, kidobni.

Csak ne járna folyton az eszében, hogy Ady a pezsgőt fojtott bornak mondta. Mikor ivott utoljára pezsgőt? 

Utoljára? Áh.

Halkan csukja maga után az ajtót, felesége még alszik. Elindul szokásos „felfedező” útjára. Ma füles csavart keres a boltokban. Abból is a kis méretűt. Valaki alkalmi ismerőse említette „futólag” (ajaj, hatvan és hetven között!), amikor csak úgy, üresjáratban beóvakodott az időközben kikupált, löttydrágított (egykori bögre-, most) La Daniela nevű csárdába, nem egyébért, nézelődni csupán, hiszen a hajdani ivócimborák eltakarodtak az őszi legyekkel, neki pedig már vizet is csak orvosi előírás szerint szabad, különben Nitromint spré a nyelv alá; nos ez a múzeumi szivacspali, ez a még mindég derűsen pálinkázgató élő kövület, ez említette, hogy sehol sem lehet kapni kicsi füles csavart.

Be hát, amint kinyitják. Szánakozik a csapos lédi: „Még mindig semmi, Domnu?” Nem sértődik meg. Felajzva várja, amikor majd valamelyik kekec hajlamú hullajelölt, dörmögő fröccsbariton, amúgy mellékesen, méla undormánnyal megkérdi végre: „Na, mi a helyzet, vén papírpecér? Megvolnál még? Amúgy mentálisan is?!”

Életében nem bántott embert. Kutyát is alig. Ennek azonban jól behúz egyet, és aztán iszkiri. Jobbra a taxisor, be az első kocsiba, és irány a Márvány-tenger!

Illetve a Marmara. A másik kivikszolt csehó, odaát, a Maros partján. Körül a sok halódó kisbolt; azok valamelyikében csak-csak árulják azt a kicsi füles csavart is.

Amelyre egyébként a cifraf.ú kampucsai firlefrancnak sincs semmi szüksége. Itt, a tízemeletesben szerda este tizenegy negyvenkor véget ért a fúrás-faragás, szerelés, hegesztés, fűrészelés, kalapálás. Az utolsó üres sörösdoboz is alászállott a leöntőbe.

Befejeződött a korszerűsítés. Immáron mindenki a saját tulajdonú hőközpontját csodálja.

1. Gergely Tamás: 
   2010. november 28. 11:06

   Magyar író, Dányán született, hat betû. Van ilyen fotballista es. Dom’le nem buta, kifejezetten…

2. Bölöni Domokos: 
   2010. november 29. 04:49

   Nem Dányán, hanem Dányánban. A név abból jön, hogy volt ott egy Szent Kozma és Damján védőszentű kolostortemplom vala valaha.
   Tehárt a szó végi -án, az nem rag, hanem a szótest része.

3. Az ‘ilyen futballista’: kettő, de csak az egyik vált ilyenként híressé. Apai ágon dányáni származásúak, Bölöni István az idősebb, László az öccse. Anyai nagyapjuk az a vadasdi Sántha kántortanító, akit az ötvenes évek elején főbelőtt egy (magyar) szekus.
   Dom’le.