Benedek Elek születésnapja, szeptember 30-a a Népmese Napja

Éppen hét éve, 2005 tavaszán a Magyar Olvasástársaság felhívással fordult az érintettekhez, hogy Benedek Elek születésnapja, szeptember 30-a legyen a Népmese Napja. „Őseinktől kincsekkel teli tarisznyát kaptunk örökségbe, de mintha egyre gyakrabban tétlenül néznénk ennek háttérbe szorulását, elfelejtését. Vegyük birtokba, ismerjük meg, fényesítsük újra és adjuk tovább…” – szólt a felhívás. Kezdeményezésük értő fülekre és cselekvő felnőttekre talált, s azóta minden évben megrendezik országszerte - sőt már sok-sok határon túli magyar iskolában is! - a Népmese Napját. Mesét tanulnak s mondanak kisdiákok, felnőttek meg a népmese fontosságáról, a gyermekek életében betöltött pótolhatatlan szerepéről tartanak konferenciákat – idén Kaposvárott, szeptember 28-29-én éppen a cigány népmesékről tanácskoznak.

Benedek Elekről (1859-1929), a rendkívül népszerű népmesegyűjtőről, lapszerkesztőről és íróról kevesen tudják, hogy politikussá (1887-92-ig országgyűlési képviselő) is azért lett, hogy emelje népét s e nép kultúráját. Mint életrajzi művében írja: „...honatya akarok lenni, Székelyországot tündérországgá fogom varázsolni, csak egyszer ott legyek, ott. Nincs más programom.”. Parlamenti szűzbeszédében, 1888. február 9-én a gyermek-és ifjúsági irodalom fontosságáról (!) szólt, a népköltészet, a népnyelv és  a közoktatás kérdéseivel foglalkozott.  De szóvá tette a sepsiszentgyörgyi Mikó Kollégium, a baróti gazdasági iskola meg a székelyudvarhelyi reáliskola ügyét is. Nem sok politikusunk akadt azóta, aki hozzá hasonlóan szívügyének tekintette volna a magyar gyermek- és ifjúsági irodalom ügyét. Méltán lett hát születésnapja a Népmese Napja!

Az érintettek ügyszeretete a Magyar Olvasástársaság felhívása óta szinte nem ismer határokat. Utóbb már Mese Világnapjának kiáltották ki szeptember 30-át, a még buzgóbbak meg - összevonva a reá következő október elsejei másik ünneppel - a Népmese és a Zene Világnapját éltetik. De a tanítók, tanárok meg a mesét szerető és mondó gyermekek a Népmese Napját rendszeresen összekeverik egy másik jelentős „mesenappal” is, mégpedig április 2-val! E nap ugyanis Andersen születésnapja (Dánia, Odense, 1805. április 2.). A Gyermekkönyvek Nemzetközi Tanácsa (IBBY) 1967-ben nyilvánította A rendíthetetlen ólomkatona, A rút kiskacsa, A kis gyufaárus lány és más híres mesék szerzőjének születésnapját a Meseírás Napjává, a Gyermekkönyvek Nemzetközi Napjává. Minden évben más és más ország vállalja megrendezését, megfogalmazza a nap jelmondatát, plakátot terveztet, és felkér egy híres írót, hogy küldjön üzenetet a világ gyermekeinek. Magyarország 2001-ben volt az esemény házigazdája. Az már talán csak a véletlenek játéka, hogy hazai kiválóságunk, a népszerű meseíró, Csukás István is éppen április 2-án született Kisújszálláson, 1936-ban…

E sorok írója kezdő főiskolai oktatóként néhány évig gyermek- és ifjúsági irodalmat tanított, s ennek okán az elmúlt harminc évben már legalább félszáz mesemondó versenyen zsűrizett.  Különösen szívéhez nőtt Téglás városa, ahol idén 19. alkalommal rendezték meg a Babszem Jankó Mesemondó Versenyt. Magánstatisztikája szerint ez ideig Hajdú-bihar megye legalább 30 iskolája küldött jól felkészült mesemondó alsótagozatos gyermekeket a Babszem Jankóra - számuk mára talán már az ezret is meghaladja!
Végezetül, kissé tanáros pedantériával élve, az alábbiakban szeretne rendet vágni a sok-sok mesenap között: 
Hivatalos világnapja – egyelőre – nincs se a mesének se a népmesének! Április 2-a a Meseírás Napja, a Gyermekkönyvek Nemzetközi Napja, szeptember 30-a pedig a Népmese Napja (de csak nálunk, magyaroknál). Mi azért szerencsések vagyunk, hiszen egy évben két napon is ünnepelhetjük e műfajt: tavasszal a műmesét, ősszel pedig a népmesét!

Elek apó felszólalásai annak idején süket fülekre találtak, 1892-ben már nem is választották újjá, a kormányzatnak sikerült megbuktatnia. A sok-sok mesemondó gyermek láttán ma tán mosolyogva néz le ránk odafentről. Mégsem küzdött hiába!

(Megjelent a Polgár Portálon, 2012. szeptember 25-én.)