Kattints az EMKA blogra, az Erdélyi Magyarokért Közhasznú Alapítvány hivatalos blogjára!

Friss hírek és képes beszámolók akciónkról, aktuális eseményeinkről, leírások az általunk szervezett eseményekről és sok-sok egyéb érdekesség.

A minap, bevásárlás közben összefutottam egy rég látott ismerőssel a piacon. Örömmel láttam, hogy apró gyerek botladozott mellette. A viszontlátás örömére meghívást kaptam egy kávéra, és egy jó kis beszélgetésre.

A gyerek elfáradt, ölbe kérezkedett, úgyhogy segítek vinni a szatyrokat. Útközben megtudtam, hogy Picur tíz év házasság után érkezett, ő a család szeme fénye. Anya lassan visszamenne már dolgozni, de nincs kire hagyni a kicsit. Az ovihoz még kicsi, a nagyszülőkre pedig nem lehet bízni.

Hazaérünk, megszabadulunk a télikabátoktól, csizmáktól, bemegyünk a konyhába, kávét főzni. Apa kijön köszönni. Anya mérges: százszor megmondtam, hogy ne járkálj mezítláb! Apa ki.

Miközben Anya a kávéfőző körül szorgoskodik, Picur kíváncsian pislog az anyja szoknyája mögül. Barátságosan hívogatni kezdem. Anya lelomboz: áááááá, nem megy ez senkihez, egész nap csak engem nyaggat. Ezt megcáfolandó, az apróság kezembe adja a plüssmaciját, majd gyorsan a jól ismert fedezékbe szalad. Apa közben öltözködik, dolgozni indul. Anya figyelme most rá összpontosul: tedd el az uzsonnádat, ne felejtsd megint itthon a pénztárcádat, hívj fel szünetben, siess haza este! Jójó, hangzott a rezignált válasz. Az egyoldalú beszélgetés után Apa még visszasiet a kulcsáért. Anya mérges: hányszor mondjam még, hogy ne gyere be cipővel, egész nap csak takarítok utánatok!

Apa elmegy, Anya fáradtan zuhan a székre, elkezdődik a kávézás szertartása. Közben árad a panasz. Hogy Apa teljesen hasznavehetetlen, mióta megvan a baba. Semmit nem lehet rábízni. Mindennel egyedül kell megbirkóznia. Vissza kellene mennie dolgozni, de nincs kire hagyni Picurt. A nagyszülők nem úgy csinálják a dolgokat, mint ő, nem meri rájuk bízni a gyereket, pedig egészen közel laknak. És különben is, neki még fodrászhoz menni sincs ideje.

Szerényen felvetem, hogy esetleg vigyázhatnék Picurra, amíg ő elmegy fodrászhoz, manikűröshöz. Lazítson egy kicsit. A válasz egy mártír arckifejezésével jön: ááá, nem marad a gyerek senkivel, csak az anyját akarja egész nap, még az apjával sem lehet otthagyni, nem hogy egy idegennel. Látod, még vásárolni is magammal kell vinnem.

Kérdezem, miért nem vásárol be Apa? A választ szinte tudtam előre: áááá, nem lehet arra rábízni ilyesmit. Jó tejfölt és szép krumplit csak én tudok venni, a férjemre rásóznak minden vacakot.

Még jó negyedóráig hallgattam a panaszokat, és elcsodálkoztam azon, hogyan tud valakit így megváltoztatni egy gyerek. Picur egy aranyos, egészséges, vidám fiúcska. Mi lesz vele, ha ennyire kisajátítja az anyukája? Apa is mellékszereplő lett, bosszúságok forrása csupán. Anya fakanállal és tisztítószerekkel felfegyverkezve vezényli a kis családot, eltakarítja az útból a nagyszülőket, barátokat, főz, mos, takarít, és közben iszonyatosan sajnálja önmagát. Minden gond az ő vállát nyomja.

Ha húsz év múlva ismét találkozunk a piacon, talán elpanaszolja majd, hogy a férje otthagyta, a gyerek meg külföldre költözött. Ő pedig itt maradt egyedül, pedig feláldozta magát a családjáért.

Közben kiürült a kávéscsésze, Anya nem engedi, hogy a mosogatóba tegyem: hagyd csak, majd én. Telefonszámot cserélünk, ígérjük, felhívjuk egymást, majd búcsúzom, s elindulok hazafelé. Mire hazaérek, kislányom biztosan elrakta az ágyneműt, helyére pakolta a kiteregetett ruhákat. Tudom, hogy nem hajtogatta össze a lepedőt olyan szépen, ahogyan én szoktam, csak begyűrte a szekrénybe, és talán a ruhák sem állnak olyan katonás rendben a polcon, ahogyan a többi, de mindenképp meg fogom köszönni a segítséget. Majd, ha több időm lesz, megigazítom őket, de most főznöm kell. Délután pedig fodrászhoz megyek.

Megtekintések: 454

Szólj hozzá !

A hozzászóláshoz tagja kell hogy legyen a Erdélyi magyarok a világban –nak.

Csatlakozzon a(z) Erdélyi magyarok a világban hálózathoz

Hozzászólt Bartha Terike(szül.Gellér Terike Április 1, 2014, 10:01pm

Nagyon tetszett!Remek írás.

Hozzászólt Baksai József Coci Március 30, 2014, 10:10am

Szuper, sok hasonlót ismerek sajnos. Szép irás nagyon.

Hozzászólt Nagy Mária-Edit Március 29, 2014, 12:56am

Köszönöm szépen!

Hozzászólt Kállai Sándor Március 28, 2014, 7:03pm

Sajnos, ígaz!.....mert vannak emberek, akik mazohista módon "feláldozzák" magukat, hogy legyen miről panaszkodniuk.....----tipikus sikerélmény hiány.....így próbálnak "központban" maradni....van miről nyafogni!

Hozzászólt Kállai Sándor Március 28, 2014, 6:59pm

....csúcs!....nagyszerű!....gratula....

Hozzászólt Ricsey Edit Március 28, 2014, 5:34pm

Elgondolkodtató írás, a mások tapasztalatait elolvasva én is azt látom, bizony nem jó jövőt sejtet. S ami szomorú: nem egyedi eset...

Hozzászólt Halász Sylvia Március 28, 2014, 4:27pm

Sokan igy élnek. Nem tanulták  megosztani  a munkát .Milyen boldogok lehetnének ha együtt takarítanák nevetnének, élnének. Nagyszerü írás.

Hozzászólt Majla Lóránd Március 28, 2014, 3:25pm
Akkor hadd álljon itt egy másik /kevésbé Happy/ end-szerű befejezés is (lehettséges): anyuci új potenciál(ok) után néz, a semmire-sem-jó apuci helyett ... megalapozva az "alma nem esik messze a fájától" axiómát (?!) majd másodszor is "tárogat" ... 1 hónap elteltével magába roskad (és melléesik) és jön a "te taszítottál / kényszerítettél" bele, ÁDÁM (hol vagy, merre csavarogsz) most szedd össze magad és legalább az esélyt add meg hogy egyszer még egy család legyünk ... Mert minden bordatörés szegény Ádám hibája (már a kígyó is megtanulta, de az alma is ...)
Hozzászólt Beke Ernő Március 28, 2014, 2:50pm

Sok ismerős családnál ez a séma:a központi anyuka. De az előre vetített 20 év az már több családnál megvalósult. Az Apa, más nőre tett szert, az Anya maradt a gyermekkel, aki majd fel nőve tovább lépet nyugatra....Híthű, elgondolkodtató, jó írás.

Hozzászólt Szabó Béláné Március 28, 2014, 2:27pm

Ez a panasz ismerős nekem r fiut kellett fel nevelnem ,.Az én férjem se segitett,

Hogyan segíthetsz?

PayPal segítségével

adományozok itt

átutalással

Számlaszámunk:
10700488-66317874-51100005
(CIB Bank Zrt.)

nemzetközi átutalással
IBAN számlaszámunk:
HU62 1070 0488 6631 7874 5110 0005
SWIFT/BIC: CIBHHUHB

Az adományozás adómentes.


Önkéntes munkával

Jelentkezz és írj az alapitvany@erdelyimagyarok.com email címre!

© 2021   Created by erdelyimagyarok.com.   Működteti:

Bannerek  |  Jelentse észrevételét  |  Használati feltételek