Erdélyi magyarok a világban
"Azért vagyunk a világon, hogy valahol otthon legyünk benne!"
Kattints az EMKA blogra, az Erdélyi Magyarokért Közhasznú Alapítvány hivatalos blogjára!
Friss hírek és képes beszámolók akciónkról, aktuális eseményeinkről, leírások az általunk szervezett eseményekről és sok-sok egyéb érdekesség.
Vadászaton
Atyánkfia mindig szerette a halász-vadász-madarász emberek társaságát, bár egyik foglalatosságot sem művelte. Gyermekkorában folyvást köröttük sündörgött, egyben-másban segédkezett is, vagy csak tátott szájjal hallgatta őket a partoldalon, fűben heverészve, hogy mennyi csínja van ám az állatok befogásának, elejtésének. Ők még tapasztalásból szerezték a tudományt, nem etológia-könyvekből, mint ezek a maiak...
Szomszédjuk is gyakran vadászott (igaz, nem mindig törvényes keretek között!), s állított be hozzájuk egy-egy tapsifülessel vagy fácánnal. Annyi bizonyos, a kártyabéli stüszi képét nem róla mintázták! A kicsiny ember hatalmas gumicsizmában járt, s minden ruhadarab önálló életet élt rajta. Bár volt puskája, inkább szegre akasztva tartotta, nem kedvelte a hiábavaló durrogtatást, körvadászaton meg többnyire a hajtók közé állt. Hosszas könyörgésre-kuncsorgásra egyszer aztán felvette atyánkfiát is a szekérre, maga mellé intve mindjárt az ülésre - nagy tisztesség volt ez akkor faluhelyt egy semmi kis gyerkőcnek! A Zuhogóra megyünk, szólj anyádnak, setétedésre itthon leszünk - mondta, s a bonyolult társalgást ezzel egész napra letudta a maga részéről.
Villa a kezeügyében, a hágcsuba tűzve, mint rendesen, Baba meg Csilla már indul is, rövidesen ráfordulnak a dűlőútra. Csak akkor élénkül meg kissé, mikor jobbra, a lucernásban, úgy negyven-ötven lépésre egy nyúl feje bukkan fel a szekérzörgésre. Kalapkarimája piciny billentésével jelzi: most figyelj! Enyhe gyeplőlibbentéssel téríti lovait a lucernásba, szép szabályos ívben, ugyanolyan tempóban, mintha mi sem történt volna, s egy-egy szekérnyommal kisebb kört írva lopja magát közelebb, közelebb a célhoz - a nyúl nem veszi észre így a veszélyt -, aztán halk csuklómozdulattal emeli ki a villát, arasznyira csupán, hogy aztán 3-4 lépésről beléhajítsa. Még egy forduló, s már ott is a rugdalódzó zsákmány a szekéren - majd megcsendesedik hazáig a kasita alatt!
Mostanában elegáns terepjáró, olivzöld szerelés, távcsöves puska meg pedigrés vadászeb dívik már arrafelé is. Mennek-e még vasvillával nyúlra? - kérdezte atyánkfia legutóbb az egyik bográcsozó kompániát. Még a kanál is fennmaradt a levegőben, s úgy néztek rá, mint valami marslakóra. Villával? Nyúlra?!
Szólj hozzá !
-
Hozzászólt Ozsváth Sándor Május 22, 2011, 1:42pm
-
Kedves Ilona-Ibolya, valóban, kézzel is fogtunk halat, de nem pisztrángot! A víz alatt kasitával végigtapogattuk a Kraszna mederoldalát, s ha halfészekre leltünk, kézzel alányúlva megfogtuk a halat, többnyire csukát. Nagy ügyesség kellett ám hozzá!
-
Hozzászólt Andre Ilona-Ibolya Május 22, 2011, 9:46am
-
... vagy kézzel pisztrángra?
Ez a fajta vadászat-halászat még tisztességes foglalkozás volt, volt benne 'esélyegyenlőség'.
Jó, hogy bár így írásban - szóban -, megmaradhat a régi tudásunk. Mert sorra hullnak ki a köztudatból a régi értékeink, szavaink, mint pl. a hág szó, amit ma már csak álltattenyésztők használnak igekötővel, pedig milyen érdekes kifejezés, mennyi jelentéstartalom sűrűsödik benne.
Tetszik az írásod.
-
-
Kedves Gizka, természetesen tiszteletben tartom a véleményedet! Vadászni én sem vadásztam soha, de a horgászat egy időben kedvenc időtöltésem volt...
-
Hozzászólt Nagy Magdolna Május 20, 2011, 1:48pm
-
Derűsen mellétrafáltam, meg helytelenül írtam. No de, derűre ború s borúra derű...
-
-
A fellépő részt nevezik így, tulajdonképpen ez a szekér "személylépcsője".
-
-
Találtam még egy tájszót, a "hágcsu"- ez a szekér hátulja, sarágja? Fenesen sarágjának mondták.
Nemcsak a derüs dolgok lehetnek érdekesek az ember életében, mégis sokunkat érdekelhetnek ezek a történetek. (is)
-
-
Nem gondoltam, hogy ilyen fordulatokat hoznak a bejegyzések, legközelebb igyekszem majd gyermekkorom békésebb s derűsebb élményeit felidézni - mások mellett.
-
Hozzászólt Tállai Enikő Május 19, 2011, 2:41pm
-
Egyetértünk ebben.
-
Hozzászólt Boros Magdolna Május 19, 2011, 2:32pm
-
Enikő! Ez pontosan így van! Csak azt tapasztalom, hogy ezek az utóbbi évtizedek itt is megtették a hatást.A piacot szétzilálták, a kistermelőket ellehetetlenítették, az embereket (főleg a fiatalokat) szinte leszoktatták a munkáról.Már azok sem tartanak állatokat, akiknek lehetősége lenne rá.Pedig minden normálisan működő társadalom igényt tart a kistermelőkre.Nem feltétlen kell a "múltik" zsebét tömni.
Ilyen rendezvények láttán, talán kedvet kaphatnak a fiatalok is.egy kis " házi"-ra.
-
-
Magdi nagyon jó dolog lehet ez a disznótoros nap a maga hangulatával, de nem utolsósorban hasznos is a mai világban, amikor azt sem tudjuk, hogy mit eszünk meg a boltokból...:((
Bizony nincs jobb az otthon nevelt disznóból készült étkeknél!
- ‹ Előző
- 1
- 2
- 3
- Következő >
Üdvözöljük az
Erdélyi magyarok a világban közösségében!
© 2024 Created by erdelyimagyarok.com.
Működteti:
A hozzászóláshoz tagja kell hogy legyen a Erdélyi magyarok a világban –nak.
Csatlakozzon a(z) Erdélyi magyarok a világban hálózathoz