Amikor sötétben fényre vágytam

küldött az ég egy csillagot,

amikor reggel fázni kezdtem

feljött a nap és ragyogott.

Ha menekülve kunyhót kerestem

te szíved nyitottad nekem,

tengernyi csodával megáldva,

örök tavasz lett életem.

De a viharok nem kíméltek,

hol jeges széllel jött az ár,

hol elapasztotta lángszavainkat

a torokszorító aszály.

Amikor az úton tévelyegtem

te felém nyújtottad kezed,

nem kapaszkodni, nézni…

Menekülnél a sorsod elől

de megszólít valami legbelül,

és érzed, nem kell félned,

itt nem vagy egyedül.

Bárhová mész ismerős tájak,

ismerős arcok néznek rád,

nyelveden szólnak versek, dalok,

mert ez a te hazád.

Tegnap még idegen volt,

elhitted máshol jobb lehet.

Újra itt vagy, jó, hogy itt vagy

és akarod ezt az életet.

Gyermeked van, otthonod,

állj fel a földről, indulj…

     Székelykeresztúr határában alkalmi fuvarra várakozik egy idős házaspár a vasárnap délelőtti izzó verőfényben. A mesebeli szépségű, lankákkal, erdőkkel övezett közeli Magyar-Andrásfalvára igyekeznek, a temetőbe sírt gondozni.*

Az asszony gondolatai messze járnak, a férfi gondterhelten nézi a hegyoldalban éktelenkedő irtást.

- Maholnap elfogy az erdő - szól, mintha csak magának mondaná. Tudja jól, hogy mire gondol az asszony, az ő szívét is ugyanaz a keserűség…

Újabb sikeres „Iskolatáska Erdélybe” akciót teljesítettünk 2019 szeptemberében. Több mint 200 erdélyi magyar kisdiák iskolakezdéséhez tudtunk új tanszerekkel hozzájárulni. 

Az idei akció Svájcban kezdődött, hiszen barátaink és társszervezetünk, a Svájci Magyarház Alapítvány meghívására részt vehettünk a zürichi…

„Na, végre!”- dohogott magában.

A finom porral belepett szobát aranyba vonta a beáramló nyári nap.

„Ennyi kegyetlen, sötét év után, végre kinyíltak a zsalugáterek! Még szerencse, hogy egyszer a gyermekek céltáblának használták téli hógolyózáskor, s a törött darab helyén annyi fény derengett nappal, hogy ha halványan is, de láthattam fenséges csíkjaimat”

„Már megint ez a felsőbbrendű hang!” – jött a válasz a másik szobából.

„Igenis, felsőbbrendű! Ez kérem a…

Fa- és bútorfestő tábort tart a Varsági Műhely 2019 július 7. és 13. között, amelyre várjuk a jelentkezőket. Az idei táborban a székely bútorok "virágaival" foglalkozunk. A népi bútorok motívumai, nemcsak szemet gyönyörködtettek, hanem a tulipánoknak, rózsáknak jelentésvilága is volt. Ezeket ismerjük meg az idei workshop ideje…

Ez az ülőalkalmatosság atyánkfia gyermekkorában még szinte minden magyar falut jellemzett. Rendszerint a kapu, pontosabban a kisajtó mellett helyezték el. Lehetet egyfajta lócaszerűség (általában két földbevert cölöpre szerelve), vagy kényelmesebb, támlával ellátott pad. Ez utóbbi Székelyföldön gyakran fedelet is kapott, eső ellen védve az alatta üldögélőket - a mívesebbeket szakállszárítónak nevezték.

Pár évtizede szinte mindenütt még a kispad volt a házbéliek meg a szomszédok,…

Húsvétvasárnap, templomba menet. Szeretek ilyenkor - kis kerülőt téve - mellékutcákon eljutni a Nagytemplomba, gyalogosan, testben s lélekben is készülve az úrvacsorára.

Egyszer csak szinte gyökeret ver a lábam! Előttem, a kövezeten egy frissen felszeletelt félkilónyi kenyér hever szétszóródva, szinte hiánytalanul. A gazdája össze sem szedte, s dühében, jól láthatóan még belé is rúgott. Néhány szelet, métereket repülve az úttesten, autók kereke alatt landolt, s most széttrancsírozva…

Erre az üdvözlésre emberemlékezet óta „fogadj’ Isten!” a válasz. Jól megtanultam mindezt már kisgyermekkoromban, Szatmárban. De korán felfigyeltem a szinte színtiszta református környezetben velünk élő katolikus testvérek érdekes köszöntésváltására is: a „dicsértessék a Jézus Krisztus!”-ra mindig a „mindörökké” válaszolt. Tetszett az is, mikor véletlenül asztal mellett találva rokonaimat, ismerőseimet, „jó étvágyat!”-kívánásomra „részed legyen benne!” - invitálással ültettek maguk mellé.…

Nem irigyeltem meg Majakovszkij halhatatlan poémáját (Beszélgetés Lenin elvtárssal), versírásra sem vetemedek, egyszerű prózában szeretnék csak beszámolni egy egykor volt hazai főelvtárssal, Marosán Györggyel közel negyven éve folytatott beszélgetéseimről. Bármily furcsa, elsősorban irodalomról, azon belül is József Attiláról lesz szó az alábbiakban – egy kis…

Sajátítsd el a festészet műhelytitkait. Ismerd meg képeségeid. Tanulj új technikákat. 

helyszín: Székelyvarság (Forrásköze, Zsindelyes-tanya), Erdély…

Azoknak, akik már rajzoltak, festettek valaha, és azoknak, akik még nem.

Csodás természeti környezetben fedezd fel az alkotás örömét, saját képességeidet! Rajzolj, fess velünk a szabadban, vagy tanulj új technikákat!

helyszín: Székelyvarság…

Éppen hat évtizede járom Erdélyt, szerteágazó rokoni, baráti és tanítványi kapcsolataim révén már számtalan helyre eljutottam. Különösen szeretem a Székelyföldet (ebben legfőképpen ludasak Benedek Elek meséi, Tamási Áron és Nyírő József regényei, melyeken nevelkedtem)! Számtalanszor átutaztam már a Sóvidéken, hol stoppal vagy inkább csak az apostolok lován, hol motorkerékpárral, utóbb meg autóval. Balavásártól Udvarhelyig gyakran idéztem fel magamban Áron bátyó tündéri novelláit, s különösen…

Világszerte kutatják tudósok és nevelők, szakemberek garmadája, egyháziak és világiak, mit lehet kezdeni az utóbbi évtizedekben született nemzedékkel, akikkel már sokan a huszonegyedik századot is azonosítják. Digitális benszülötteknek, bedrótozott, behálózott netlakóknak nevezik őket, akikre már nem lehet úgy hatni, ahogyan minket neveltek szüleink. Énfüggő, bizonytalan, kísérletező, elköteleződésre, döntésre képtelen emberek ők, fiaink és leányaink, akik napi hat-tíz órát töltenek el a…

Nincs az a szőnyeg, ami alá annyi mindent be lehetne söpörni: a britek kiengedését és a migránsok beengedését, – mondta a minap Orbán Viktor. Jól mondta. Az idei  velencei karnevál díszvendégétől Magyarországtól jött az ötlet, hogy a gyerekeknek egy számítógépes játékban egy őrült hekkert kell megfékezniük, aki a világot meg akarja bénítani. Emellett futótűzként megy nálunk is a 2x2 annyi, mint huszonkettő, Alternatív matek c. kisfilm, ahol a csattanót a "konzervatív" tanárnő a film…

Így vall Ady Endre a Szilágy 1903. november 26-i számában: „Aki vagyok, az a négy zilahi esztendő által vagyok. És más nem lehetek. E négy esztendő minden perce determináló perc volt.”

Halálának centenáriuma közeledtével megszaporodtak a költő életét és munkásságát taglaló írások, tévés-rádiós megnyilatkozások. Majd’ mindegyik nagyra értékeli költészetét, többen legkedvesebb poétájuknak is tartják, a diskurzus azonban szinte csak…

Gondolatok az ökumenikus imanyolcadra, Marosvásárhely, 2019. január 20-27.

Nehezen virradt. Súlyos köd nyomta a világot, ránehezedett az emberek vállára, beleette magát a testükbe, szívta a lelküket és ezen még az sem változtatott, hogy advent volt és közeledett a karácsony.

Máriát bántotta a gondolat, nem várta az ünnepet, belefáradt az életbe.

Azt akarta csak, hogy nyugalma legyen, hogy abba maradjon a reggeli rohanás, az éjszakai műszakok.

Ez a vágya néhány nap múlva teljesült.

Lázzal kezdődött, aztán köhögni kezdett, most kicsit jobban van,…