Fa- és bútorfestő tábort tart a Varsági Műhely 2019 július 7. és 13. között, amelyre várjuk a jelentkezőket. Az idei táborban a székely bútorok "virágaival" foglalkozunk. A népi bútorok motívumai, nemcsak szemet gyönyörködtettek, hanem a tulipánoknak, rózsáknak jelentésvilága is volt. Ezeket ismerjük meg az idei workshop ideje…

Ez az ülőalkalmatosság atyánkfia gyermekkorában még szinte minden magyar falut jellemzett. Rendszerint a kapu, pontosabban a kisajtó mellett helyezték el. Lehetet egyfajta lócaszerűség (általában két földbevert cölöpre szerelve), vagy kényelmesebb, támlával ellátott pad. Ez utóbbi Székelyföldön gyakran fedelet is kapott, eső ellen védve az alatta üldögélőket - a mívesebbeket szakállszárítónak nevezték.

Pár évtizede szinte mindenütt még a kispad volt a házbéliek meg a szomszédok,…

Húsvétvasárnap, templomba menet. Szeretek ilyenkor - kis kerülőt téve - mellékutcákon eljutni a Nagytemplomba, gyalogosan, testben s lélekben is készülve az úrvacsorára.

Egyszer csak szinte gyökeret ver a lábam! Előttem, a kövezeten egy frissen felszeletelt félkilónyi kenyér hever szétszóródva, szinte hiánytalanul. A gazdája össze sem szedte, s dühében, jól láthatóan még belé is rúgott. Néhány szelet, métereket repülve az úttesten, autók kereke alatt landolt, s most széttrancsírozva…

Erre az üdvözlésre emberemlékezet óta „fogadj’ Isten!” a válasz. Jól megtanultam mindezt már kisgyermekkoromban, Szatmárban. De korán felfigyeltem a szinte színtiszta református környezetben velünk élő katolikus testvérek érdekes köszöntésváltására is: a „dicsértessék a Jézus Krisztus!”-ra mindig a „mindörökké” válaszolt. Tetszett az is, mikor véletlenül asztal mellett találva rokonaimat, ismerőseimet, „jó étvágyat!”-kívánásomra „részed legyen benne!” - invitálással ültettek maguk mellé.…

Nem irigyeltem meg Majakovszkij halhatatlan poémáját (Beszélgetés Lenin elvtárssal), versírásra sem vetemedek, egyszerű prózában szeretnék csak beszámolni egy egykor volt hazai főelvtárssal, Marosán Györggyel közel negyven éve folytatott beszélgetéseimről. Bármily furcsa, elsősorban irodalomról, azon belül is József Attiláról lesz szó az alábbiakban – egy kis…

Sajátítsd el a festészet műhelytitkait. Ismerd meg képeségeid. Tanulj új technikákat. 

helyszín: Székelyvarság (Forrásköze, Zsindelyes-tanya), Erdély…

Azoknak, akik már rajzoltak, festettek valaha, és azoknak, akik még nem.

Csodás természeti környezetben fedezd fel az alkotás örömét, saját képességeidet! Rajzolj, fess velünk a szabadban, vagy tanulj új technikákat!

helyszín: Székelyvarság…

Éppen hat évtizede járom Erdélyt, szerteágazó rokoni, baráti és tanítványi kapcsolataim révén már számtalan helyre eljutottam. Különösen szeretem a Székelyföldet (ebben legfőképpen ludasak Benedek Elek meséi, Tamási Áron és Nyírő József regényei, melyeken nevelkedtem)! Számtalanszor átutaztam már a Sóvidéken, hol stoppal vagy inkább csak az apostolok lován, hol motorkerékpárral, utóbb meg autóval. Balavásártól Udvarhelyig gyakran idéztem fel magamban Áron bátyó tündéri novelláit, s különösen…

Világszerte kutatják tudósok és nevelők, szakemberek garmadája, egyháziak és világiak, mit lehet kezdeni az utóbbi évtizedekben született nemzedékkel, akikkel már sokan a huszonegyedik századot is azonosítják. Digitális benszülötteknek, bedrótozott, behálózott netlakóknak nevezik őket, akikre már nem lehet úgy hatni, ahogyan minket neveltek szüleink. Énfüggő, bizonytalan, kísérletező, elköteleződésre, döntésre képtelen emberek ők, fiaink és leányaink, akik napi hat-tíz órát töltenek el a…

Nincs az a szőnyeg, ami alá annyi mindent be lehetne söpörni: a britek kiengedését és a migránsok beengedését, – mondta a minap Orbán Viktor. Jól mondta. Az idei  velencei karnevál díszvendégétől Magyarországtól jött az ötlet, hogy a gyerekeknek egy számítógépes játékban egy őrült hekkert kell megfékezniük, aki a világot meg akarja bénítani. Emellett futótűzként megy nálunk is a 2x2 annyi, mint huszonkettő, Alternatív matek c. kisfilm, ahol a csattanót a "konzervatív" tanárnő a film…

Így vall Ady Endre a Szilágy 1903. november 26-i számában: „Aki vagyok, az a négy zilahi esztendő által vagyok. És más nem lehetek. E négy esztendő minden perce determináló perc volt.”

Halálának centenáriuma közeledtével megszaporodtak a költő életét és munkásságát taglaló írások, tévés-rádiós megnyilatkozások. Majd’ mindegyik nagyra értékeli költészetét, többen legkedvesebb poétájuknak is tartják, a diskurzus azonban szinte csak…

Gondolatok az ökumenikus imanyolcadra, Marosvásárhely, 2019. január 20-27.

Nehezen virradt. Súlyos köd nyomta a világot, ránehezedett az emberek vállára, beleette magát a testükbe, szívta a lelküket és ezen még az sem változtatott, hogy advent volt és közeledett a karácsony.

Máriát bántotta a gondolat, nem várta az ünnepet, belefáradt az életbe.

Azt akarta csak, hogy nyugalma legyen, hogy abba maradjon a reggeli rohanás, az éjszakai műszakok.

Ez a vágya néhány nap múlva teljesült.

Lázzal kezdődött, aztán köhögni kezdett, most kicsit jobban van,…

Amit ígértünk, azt betartottuk. Minden csomagot, minden karácsonyi ajándékot és jókívánságot, elvittünk azokhoz akiknek szántuk még karácsony előtt. Több mint 60 település, több mint 700 idős, magányos emberéhez, nélkülöző gyerekéhez, családjához jutottunk el. Minden önkéntes a csomagot személyesen kézből kézbe adta át, boldog karácsonyt kívánva. …

Ki lehet próbálni az életet?

Ragályos divat lett manapság, nem csak fiatalok körében, a „kipróbálom magam” lózung: egy munkahelyen, egy szerepben, egy izgalmasnak ígérkező munkakörben, szolgálatban, hivatásban, életállapotban. Aztán, ha nem sikerül, odébb állok. Mintha egy ruha- vagy cipőüzletben lenne. Ha szorít, ha szűk, minek hordani, inkább eldobom. Holott jóformán még próbára sem tette magát, sem az élet őt. Minek lekötni magam? Rugalmas kell lennem. Elcsípni az…

Koldusbot vagy varázspálca

Ilyenkor, ünnepek tájékán az átlagember már meg sem hatódik a koldusok látványától, akik az üzletek, templomok bejárata előtt, kifacsart végtagokkal, némán, kis pléh- vagy műanyagpersellyel, karjukban alvó kisbabával, nyöszörgően ringatózva, vagy éppen csendben, sajnálatra méltó tekintettel könyörögnek egy két aprópénzért. Ha élelmet adsz nekik, eldobják, amint továbbléptél. Van, aki mellett néhány sarokkal arrébb ott a főnök, és figyeli. Tele van…

Szeretem hallgatni a himnuszokat, válogatott mérkőzések előtt, vagy amikor a győztesek tiszteletére felvonják a zászlót. Mindig van benne valami felemelő. Már maga a zene, az ének is sok mindent elárul, s különösen az emberek közbeni viselkedése. Ötéves múltam, mikor édesapám, aki nagy focikedvelő volt, magával vitt a Népstadionba, az Aranycsapat egyik mérkőzésére. Jól emlékszem, mikor nemzeti imádságunkat énekeltük (akkorra már én is tudtam!), szinte egyszerre lélegzett a sokezernyi néző, s…

Vitéz Mihály költészete, élete és pályafutása jól ismert az irodalomkedvelők körében, színház iránti vonzalma, színműírói tevékenysége azonban kevésbé.

Költőnk korában már működtek hazánkban hivatásos színházak, kőszínházak (1776-tól Pozsonyban, 1787-től Budán), de ezek, és még a húszas évekig az újabbak is, egytől egyik német nyelvűek voltak. Némelyek - divatos prózai darabok mellett – operát is játszottak.

Az első magyar nyelvű színtársulat, a Kelemen László vezette Magyar…

Kölcsönvéve Grétsy tanár úr nyelvművelő műsorának címét, az alábbiakban beszédbéli állapotunkról szeretnék szólni – a magyar nyelv napja közeledtével.

Évente két ünnepi alkalmunk is van édes nyelvünkkel foglalkozni: áprilisban a magyar nyelv hetében és november 13-án, a magyar nyelv napján. Ez utóbbi újabb keletű ünnepünk!  2011. szeptember 26-án nyilvánította az Országgyűlés november 13-át a magyar nyelv napjává, mert 1844-ben e napon fogadták el a pozsonyi diétán (fél évszázadnyi…

Előzmény: a püspökladányi Irodalmi Kávéház szervezésében sor kerül egy vitaestre. Az elhangzandó eladás szövege következik lennebb:

 (Jacques Le Goff[1] mondotta: a középkort a középkori ember szemével kell néznünk, az ókort az ókori ember szemével, az újkort pedig az…