A tavaszkezdő Sándor- József- Benedek  napok közül szokásokban és hiedelmekben a leggazdagabb József napja. Szent József Jézus nevelőapja. Méltán tartják sok országban ekkor az apák napját.

A Nap a mitológiában  maga  az apa, vagyis a  József napja - a tavaszi napéjegyenlőség - a meleg nem véletlenül került szinte egy helyre.

A bukovinai magyarok körében  a tavasz első napja, munkatilalommal. Szlavóniában úgy tartották, hogy József-napkor mindenkinek…

Sándor, József, Benedek a jóidő-felelősök:

Az időjárási regulát, mi szerint:  „Sándor, József, Benedek, zsákban hozzák a meleget!”, mindenki ismeri.

Sándor-József-Benedek napjáról a  néphit úgy tartja, hogy ezek a napok vetnek véget a hosszú, hideg télnek és ekkor veszi kezdetét a  tavasz, de ha késik a jó idő: “Ám ha üres ez a zsák, nem kapod csak a harmadát”.

Ha  ekkor  kisüt a nap, akkor hosszú, meleg nyár várható, ha  meg nem, akkor…

 A kokárda szó francia eredetű (cocarde), s szalagrózsa, szalagcsokor

jelentéssel bír. Viselése Franciaországból terjedt el, ott a nagy

francia forradom idején a forradalmárok három színből álló, nemzetiszínű

kokárdát viseltek.

A magyarok piros-fehér-zöld trikolórja először Mátyás korában tűnt fel egy pecsétnyomón, de ekkor még nem volt országosan ismert. A piros-fehér összeállítás eredete az Árpád-dinasztia színében keresendő, míg a zöld, a…

Március 12-e Gergely napja, s tavaszkezdő, meleg váró nap. Régen e napon a gyerekek acélt és tűzkövet tartva kezükben így köszöntöttek: “acélt hoztam, tüzet ütöttem kegyelmeteknek”. Az acélt úgy  vágták  földhöz, hogy az egy darabig forogjon; a…