Kárásztelki Miklós egy szilágysági faluból származott ugyan, de a tanítóképzőt elvégezvén a Székelyföld peremére kapott kihelyezést. Nem félt az ismeretlentől. Arra gondolt, ami másnak kárára lett volna, ő abból kovácsol előnyt. Itt megvalósíthatja álmait, talán nem üldözi annyira a sok hitvány törvény, ide nem ér el a hatalom keze. Tanítja majd a gyerkőcöket minden szépre, jóra. Idővel talán a falu is befogadja. És itt a lelkiismerete is megnyugszik.

Az új tanító valamikor papnak…

Rejtély hogyan, de megtörténik. Elég egy arc, egy mozdulat, egy szín, egy illat és Te ott találod magad, a múltnak egy olyan elfeledettnek hitt zugában, melyre évtizedek óta nem is gondoltál. Rejtély, hogy agyunk tudatalattijában mikor és milyen folyamat indul be valami, néha egészen prózai dolog hatására.

Krumpli-saláta készül vacsorára. A héjában főtt krumplit hámozod, kapkodva, mert nem vártad meg, hogy teljesen…

Tenyereden tartasz, belesimulok,

mint fészekből kihullt gyenge madár.

Felnézek rád, dörömböl a szívem,

nem tudom még, mi vár reám.

Nem mozdulok, hagyom hogy megérints.

Engedem, döntsél a sorsom felett,

miközben a szívem mélyén érzem,

vigyázol rám és nagyon szeretsz.

Aztán felemelsz és gyengéd szóval biztatsz,

hogy tudok repülni s én elhiszem neked.

Megismertelek és nem tudnék már élni

soha-soha többé…

Hát nagy az Isten állatkertje, ez kétségtelen. Sokan elférünk a Nap alatt. Olvasom az egyik bulvártermék szenzációként tálalt irományában,[1] hogy egy angol pszichológus-író összeállította azon foglalkozások listáját, amelyek vonzzák a pszichopatákat. Ez az angol úriember nem kevesebbet állít könyvében, mint hogy vannak olyan foglalkozások-állások-tisztségek-hivatások, ahol jól megbújhat a pszichopata karakter a felelősségteljes beosztás…

Akkor Te is ’68-ban voltál tizennyolc. Utóbb derült csak ki, hogy ez az év volt legújabb kori történelmünk egyik kulcsesztendeje. De erről akkor még semmit sem tudtál, mint ahogyan - velem együtt - sokezer társad sem.

Már dolgoztál vagy éppen érettségire készültél, s ha világlátni vágytál, legfeljebb a szocialista országok némelyikébe juthattál el – a Lajtán túl álmaid birodalmába tartozott. Szüleid, ha tájékozódni akartak a nagyvilág dolgairól, évek óta „külföldet” hallgattak…

Két friss hír: álneves olvasók nehezményezik, miért kell a vásárhelyi tanács döntése szerint pénzt költeni az ortodox templomok freskóinak felújítására; a volt szövetségi elnök „nagyhangon” kijelenti, hogy nekünk rossz, ha Európában nemzetállamok lesznek. Ezért kell inkább Bukaresthez dörgölőzni, mert mi is adófizetők vagyunk.

A harmadik hír pedig ráadásnak: az európai bíróság kötelezi Romániát, tekintse házasoknak az amerikai-román meleg házaspárt. Ellenkező esetben tetemes bírságot…

      Súlyos felhők gyülekeztek az égen, tüzes villámok cikáztak a sötétben, majd iszonyatos mennydörgés rázta meg a világot. A naptárak 1920 június 4-et írtak.

Az édesanya homlokán egyre sűrűsödtek a ráncok, fájdalom marcangolta egész testét, úgy zokogott.

Magyarország siratta elveszített fiait, akiket elszakítottak tőle.

—Erdély, legnagyobb fiam, mivé leszek nélküled? Vajdaság, Kárpátalja, Felvidék, vajon látlak-e még az életben? Legkisebb fiam, Felsőőrvidék…