Döbbenet és meglepő tekintet látszik a kiskatonákon, amikor megjelent a rés a falon.(Google képgaléria jóvoltából)

Nekem és gondolom másoknak is egy óriási élmény volt 1989. november 9. A Magyar és Román Szabad Európa rádiót hallgatva sejthető volt, hogy „valamiért”már rengve inog a szovjetunió kelet európai gyarmat…

A helyszín ugyan az, de mégis mintha az egyik kép „békésebb” lenne! 

Valamikor, kíváncsiságból, mint turista Berlinbe.

Meghatározó belső lelki élmény volt számomra a Brandenburg-i kapuhoz való érkezésem, valamikor. Csak ámultam…

Valamikor réges -…

A mi nap hosszasan utaztam a villamoson, nyugodt kényelembe és mély békésségben arra gondoltam, hogy tulajdon képen a sorsunk egy nagy utazás, hol sebesen hol döcögősen, de haladunk! Megszületve megérkezünk a kiinduló államosra (számomra és a gyerekeim számára a Czakó féle szanatórium, Marosvásárhely) és utána elindul a villamos. Tulajdonképpen ebben a sors villamosba megvan a helyed, hiszen a tied és bele születtél, a Jó Isten elveheti, de más nem, SOHA! Elindul a villamos abba a környezeti…

- A minap az egyik serdülő kori cimborám, csevegésünk alkalmával, megjegyezte, hogy Ő István, de Stefan a hivatalos „művészi”neve Svédországba. Elgondolkodtam, hogy is van, volt az otthon bejegyzett keresztnevekkel! A név meghatározó lehet az életbe? Nem tudom! Egy dologba meg vagyok győződve, hogy a környezeti világ határozza meg az ember habitusát. A mai napig is két keresztnevem van (hivatalosan itt László, otthon Vasile, egyházilag László), mint azon többségieknek, akik az 50-es…

 Gondolom, egyszer-egyszer jó emlékezni a személyes élmény múltra. Főleg ma, amikor és akkor, amikor az időjárás zord havas-esős és hideg, de a jó meleg szobába muzsika hallgatása közben száguldanak a gondolatok előre és egy kicsit is vissza a rokonokhoz. Valamint azokra a nyitott élményekre, ami már soha nem fog senki magyarázatot adni ebben a földi életbe. Valahogy úgy érzek most, mint székely ember és fia, akik soha nem láttak teknősbékát a havasokba. De az Atyai szó fontos a fiú számára,…

Gyerekkoromban karácsony kora délutánján mindig moziba mentünk, ami számomra egycsodálatos élmény világ volt. Tisztára mosakodtunk, szépen ünneplőbe felöltöztünk és irány a mozi! Annyit tudtam, hogy mikor befejeződik a film, akkor megérkezik az „angyal”hozzánk is. Csillogó fenyőfa bekerül a szoba egyik sarkába. Gyertya és csillagszóró fényében elénekeltük a „menyből az angyalt”. Majd aztán a kicsi, vagyis Én, kiosztottam az ajándékokat, amit szeretettel hozott az angyal mindenki számára.…

Valamikor, augusztusi nyár meleg és csodálatos Fekete tenger parti lét egyik délutánján azon álmodoztam, hogy ha majd egyszer nekem is lesz gyerekem, akit majd édesdeden fogom a gondját viselni, akkor majd nagyon is boldog leszek! És lás csodát, egy évre rá megérkezett! Érkezése előtt egy pár hónappal, nagy buzgalommal olvastam Benjamin Spock irányt adó könyvét a babavárással kapcsolatos feladatokat, aminek eleget kellett tenni egy jövendőbeli Édesapának. Kiságytól a szükséges baba…

- Gyerekkori élményeim elevenednek fel, amikor tisztán és rendesen felöltözve a felnőttekkel kimentünk a temetőbe halottak napi alkalmaiból. A temető bejáratánál meleg frissen sült gesztenyét árultak, ami nagyon finom volt, igaz csak akkor ehetünk, amikor már kifele tartottunk, akkor még étkezni nem volt ildomos a szent helyen. Később a leánygyermekeimmel együtt ugyanúgy történt minden, mint azelőtt. Gyertyagyújtással megemlékeztünk azokról, akik valamikor hozzánk tartoztak és hozzájuk…

- Évekkel ezelőtt soha el nem tudtam volna képzelni, hogy csak úgy vonulhat át országhatárokon a tömeges emberáradat. Ugyan is olyan világban szocializálódtam ahol volt egy határ- mezsgye, a határ másik oldalán valahogy egy kicsit más világ lehetett a képzeletembe, ahol békességben, biztonságban és nyugodtabban kiszámíthatóan élnek az emberek, mint az Én oldalamon. Vagyis a tiltott mezsgyén túl zöldebbnek lehet a fű! Az- az érzésem volt egyszer-egyszer, hogy ott nekem nem lehetett helyem…

Igen,az vagyok! Kicsit meglepődve, visszakérdeztem, csak nem, látszik???? Igen,nagyon is! Mondták kedves ismerősök az otthoni barangolásaim alkalmával történt találkozások alkalmával! Hát, úgy látszik, hogy ha akarjuk, ha nem, akkor is a testbeszéd majdnem mindent kifejez. Többször megkérdik az itteni kedves jó földijeim, hogy Én mit csinálok, amikor haza megyek egy évbe egyszer, hiszen kevés ismerőssel találkozhatok, a környezeti világ is megváltozott? Igaz is, meg nem is! Igazán, lelki…

Emlékezés a 45 éves érettségi találkozó alkalmából.



. Én is, akár mások is, valahonnan jövünk, és valahova megyünk, ebben a csodálatos földivilágunkban! Tagadhatatlanul létezik a „kötőanyag”(Gyula, segítő szavai)iskolás múltunkban is, de első sorba a  szülői belső…

Meghatározó belső lelki élmény volt számomra a Brandenburgi kapuhoz való érkezésem. Csak ámultam és bámultam, hogy a madarak csak egyszerűen átrepülnek a számunkra tiltott területre a, szellő is csak úgy lengedezik ide meg oda. Túloldalon az emberek csak úgy egy kilátón csevegnek és nézdegélnek, ránk csodálkoznak. Lehet, hogy egy kicsit későn ébredtem fel, hogy Én ott ezen a helyen fegyveres őrizetbe vagyok(lásd mellékelt képen)!!! Gondolataim csak úgy cikáztak a fejembe:senkiházi bűnös…

Nagyon furcsa a földiéletünk! Azzal kezdődik az életünk, hogy tudatják a csodálatos eseményt, hogy megérkezett-megszületett a szeretett gyümölcse. Aztán azzal fejeződik be a csodálatos életkaland, hogy mély fájdalommal tudatjuk………de vége!Maradtak az életélmények,emlékek.

Valamikor régen, megnyíló félbe volt a marosvásárhelyi új strand, a Kárpáci negyed, sétány végén. Már igazából nem emlékszem pontosan, hogy kinek vagy kiknek az ötlete alapján jelentkeztem egy úszó…

Borongós rossz és kellemetlen idő miatt a személyes társasági találkozók megsokasodnak, étel és ital hangulata jó körítés a társasági összejövetelekre. A minap egy erdélyi –amúgy kellemes- társaságba a tereferélés közbe felvetődött a kitelepedés bonyodalmas és beilleszkedés személyes történetei is. Én, vizsla tekintettel hallgattam a történeteket, a mesélők pedig ravasz és hatásokat figyelő tekintetéből arra következtettem, hogy vannak bizonyos, majdnem tudat alatti szocializált kelet…

Esti indulás előtt keresem a buszmegálló helyét, a központi autóbusz pályaudvar információs irodájában, érdeklődöm. Unalmasnak tűnő fiatalember nem is hallott a járatról, aztán kérdezetlenül meg említi, hogy bizony az a járat egy nagyon rossz hírű, lehet, hogy nem is indul, vagy ott hagy út közbe, stb. Értetlenül és tájékozatlanul állok előtte. Aztán kapcsolok, egy rosszindulatúan kishitű gonosz emberkével állok szembe, akitől egy információt kértem, és kapok egy teljesen mást. Hát igen, még…

Izgulva várom a „haza” indulás és érkezés élményét! Minden utazás „haza”, tervekkel és talányos élményekkel kezdődik. Igen, vannak tervek, de úgy mond elvárásaim! A tervek száraz egyszerű program tervezettel kezdődik! A programokat a belső aktív lelki élményekkel egészül ki. Olyan emberekkel nem szeretnék találkozni, akik az egyéni pénz és hatalom sikerélményeinek száraz világáról szól, hiszen nem csak unalmas, hanem „naivnak” tűnő siker élmény, mert van az a találó közmondás, hogy a pénz…

Döbbenet,Tőkés László érdemrend visszavonásával kapcsolatosan! Mielőtt kinyilvánítom véleményemet,tisztázni kell, hogy én olyan vagyok, mint a „légypiszok” az ablakon, látszok,de nem számítok. De azért csak kikívánkozik belőlem a mondani valóm az igen tisztelt marosvásárhelyi társaimnak. Hát először is annak idején nagyon büszke voltam Tőkés Lászlóra és azokra, akik bátran vállalták azt, amit vállaltak, még az életük árán is!!!!

Életem legboldogabb szabadságnapjai voltak azok a…