Régi szüretekre emlékezik atyánkfia az otthoni kertben, egy lélegzetvételnyi szünetben, felegyenesedve a sorok között.

Borkedvelő nép az itteni évszázadok óta. A magára valamit is adó gazda szőlőt tartott, boltos pincéje volt, de nem kereskedett a borral, napi fogyasztásra kellett nehéz ételek mellé, meg az inaszaggató munka után egy kis estvéli poharazáshoz. A…

Mennyire összement az iskola is! Ide járt atyánkfia nyolc évig, a nagyiskolába, mit még Klebelsberg Kunó idejében építettek volt kétszintes polgárinak, a vidék-Magyarország felemelésének nagy lendületével. Később még egy emeletet húztak rá, annak idején sok környékbeli város irigyelte is kellőképpen – nem szólva a bent lévőkről.

Atyánkfia elemista korában sok…

A rendszerváltás óta tisztakezű politikát ígér majd minden hatalomra kerülő párt vagy koalíció, átláthatóságról és üvegzsebről beszél, aztán marad minden a régiben.  Az éppen regnálók és a holdudvar zsebe meg egyre csak dagad, a kimagyarázók kacifántos válaszokat adnak a miértekre.…

Az alábbiakban nem Muhiról, Világosról vagy Trianonról lesz szó - de Mohácsnak már komoly köze van írásunk témájához. Most, hogy a nándorfehérvári diadal 555. évfordulóján az Országgyűlés nemzeti emléknappá nyilvánította július 22-ét, egy másik nándorfehérvári napról is meg kell emlékeznünk, mint történelmünkben az egyik – több okból is – legsötétebb…