- Gyerekkori élményeim elevenednek fel, amikor tisztán és rendesen felöltözve a felnőttekkel kimentünk a temetőbe. A temető bejáratánál meleg frissen sült gesztenyét árultak, ami nagyon finom volt, igaz csak akkor ehetünk, amikor már kifele tartottunk, étkezni nem volt ildomos a szent helyen. Később a leánygyermekeimmel együtt ugyanúgy történt minden, mint azelőtt. Gyertyagyújtással megemlékeztünk azokról, akik valamikor hozzánk tartoztak és hozzájuk tartoztunk. Meghatározták létünket,…

El kel ismernem, hogy ma reggel még egészén más és teljesen ellentétes témáról akartam írni.  De aztán elolvasva egy írást az interneten, lassan mély nyugalom lett rajtam úrrá.  Nem mondhatom, hogy ez ismeretlen érzés lenne számomra hiszen minden évben megtapasztalom ezt az évnek ebben a szakában. Csak mivel az idei évem sikerült a megszokottnál mozgalmasabbá tennem most hirtelen tört rám ez az érzés.

Mint tudjuk az elkövetkező napokban szinte minden ember aki teheti…

                  Késő ősz

Dió koppan

             a tetőn.

 Fejemen is

             néha.

Anyáink  családjuknak

                         Éltek

Még ebben a

               korban.

Európai Únió van.

Ember,

 -nemlétező-,

    törvény

          Mindhalálig!

Nincs elég dióverte évem.

Gyermekim fizetésnélkülin nevelhetém.

Most nevelhetem…

Atyánkfia szereti a temetőket. Fél gyermekkorát egy csónakfejfás, orgonabokros, meg szomorúfüzes sírkert mellett töltötte. Akkor még nem tudta, hogy a szélén, csupán kétháznyira tőlük, miért olyan elhanyagoltak azok a furcsa feliratos, dülöngő sírkövek, számára csak a mindennapos bandázás meg focizás – a kapufát két-két márványkő képezte -…

Hej, haj, a közelemben nagy az igyekezet már egy pár napja. Egy kiemelt helyen egy betonból épített megemlékezési építmény található még a régi szép időkből, vörös csillaggal volt díszítve, aztán egyszer csak lekerült róla. Valamikor régen –húszon harminc valahány evvel ezelőtt- olyan helynek minősült ahol le „kellett” róni a kegyeletet az ott eltemetett szovjet felszabadító hősök, de inkább áldozatok előtt. Aztán valamiért elhanyagolták tisztán tartását, megemlékezéseket, a változások…

Be kel, hogy ismerjem ez az írásom egy  hirtelen impulzus eredménye, mert az elmúlt napokban ez a nagyon hangzatos szlogen lepte el mondhatni az egész romániai magyar médiát és a községünkben is nagyon sok plakát hirdeti ezt a mondatot.

Félre értés ne essék, nem arról van szó, hogy nem értenék egyet ezzel a mondattal, sőt!

Nekem inkább az zavarja a lelkemet, hogy ezt már megint úgy mond „kampány” fogásnak használják azok a kedves…

Kedves honfitársunk, erdélyi magyarok!

2011. október 20–31. között népszámlálás lesz Romániában, amelynek során minden román állampolgársággal rendelkező személyt összeírnak.

Számunkra, erdélyi magyarok számára különösen fontos ez a népszámlálás. Mindannyiunkat foglalkoztat: hány magyar él Erdélyben? Csökkent vagy nőtt a magyarok száma? Változott-e a magyarok aránya? A népszámlálás az elkövetkező tíz évre meghatározza a magyar nyelv használatának,…

Jó volna, néha jó volna . .

Tarka mező illatos virágai közt

boldog gyerekként szaladgálni.

Nem gondolni búra - keserűségre,

sem múltra, sem…

Így szép az ősz

Akkoriban apám az egyetemen tanított, anyám meg irodalmat a város jó nevű középiskolájában. Ha lehet egy nagyszájú, büdös lábú kölköt feltétel nélkül szeretni, ők azt tették. A nővéremet korán elvesztették, csak egy banális tüdőgyulladásnak indult, de a háborúban ez a halálhoz épp elég volt, meg ahhoz is, hogy őrült imádattal csüggjenek a megmaradt egyetlenen. A fiún. Aki akkoriban élte kamaszkora legteljesebb, legszebb nyarát. A…

Örülünk, hogy felújultál Iskolánk.

Pompázol új színeidben, stabil lábon, új tetővel

újra helyet adva több nevető gyerekcsoportnak.…

Atyánkfia közel fél évszázadig városon élt, ebből éppen harmincötöt Debrecenben. Most, hogy nyugdíjba  megy, foglalkoztatja a gondolat: hazatelepül felnevelő falujába. Évtizede az is város már - meghívták az avatóünnepségre, mint elszármazottat! -, de lényegét tekintve megmaradt falunak. Felmenői kint nyugosznak a temetőben, maguk után hagyva egy nagy portát még nagyobb kerttel. Már többen is kérték, bevallottan befektetési célból, jó helyen…

Két óra. Már homályosan futnak a sorok a monitoron, még néhány másodperc, amíg elküldöm a kész munkát. Jóleső érzés, hogy végeztem mára. Megdörzsölöm a szemem, hogy eloszlassam a ködöt. Fáradt vagyok.

Minden nap eljön ez a pillanat, és én félek tőle. Most jönne a pihenés és a békés gondolatok ideje. Az álom még egy ideig várat magára. Könyökölök a gép előtt és a kezeimre támasztom a fejem. Régi esték jutnak eszembe. Érzem a fahéjas tea fűszeres illatát, a kettőnk vállára terített…

Virágzó szerelem

Őszi vers.

               Márványon is kopik az írás,

                Tölgy s kopjafa is korhadó,

                Elhalt a zene, néma a szó,

                Villonnal kérdezem egyre:

                 Hol van már a tavalyi hó?         Gabipapa

-A marossárpataki Peres Albert visszaemlékezései a II. világégésre-

Ezerkilencszáznegyvenegy augusztusában rukkoltam be Kolozsvárra, a IX. légvédelmi tüzérosztályhoz. Radványi Béla vezérezredes volt az ezredparancsnokom, Pakucs Pál százados a századparancsnokom. Sárpatakról Gólya István és Böjte Kálmán kaptak még ugyanoda behívót. Néhány hónappal később a marosvásárhelyi tankkaszárnya lakója lettem, négy fél szakasszal,…

Átváltozás, csók, átszellemült érzés, gyengéd ölelés jutnak eszembe mikor Rodin örök tavaszát, szemlélem. Kecses mozdulat mely átölel lágyan, csókot csokra tetéz,ez maga az igazi szerelem.

A platánok már akkor óriások voltak, mikor atyánkfia, gyermekkori kóborlásai idején, rendre útba ejtette az állomást is. Azóta egyet ugyan kivágtak, de a többi büszkén posztol a százados indóház előtt, mit még a Monarchia idején építettek (tán ezért hasonlít olyannyira az erdélyi, szlovák, cseh vagy horvát korabeli társaira). Később szolgálati lakással bővítették. Ma is jó kiállású, rendben tartott épület, de bentről már rég hiányoznak a…

Hófehérke munkát keres

-mese felnőtteknek-

Alig telt el két év a mesebeli lagzi után, Hófehérkének elege lett a királyfiból. Az méghagyján, hogy szájszaga volt és kibírhatatlanul horkolt, de az már idegesítően hatott, hogyállandóan szerteszét hagyta a koronáját és mindig idegen hercegnők után koslatott. Hófehérkelegalábbis az utolsó percig azt hitte. Aztán egy szép napon hirtelen betoppant…

   Nagypapa 76 éves lett, népes család vette körül az ünnepi nagy asztalt. Rég nem voltunk ennyien együtt!  Volt ott minden, mi szem-szájnak ingere! Miután jól belaktunk ,kiültünk a nagy almafa alá sziesztázni. Kortyolgattuk Nagypapa almaborát ami kissé pezsgősre ért a sufni hűvösében. Nagypapa fordult vagy háromszor, frissíteni az üvegkancsó kicsit

zavaros de kellemesen,  itatósan ízletes almaborát. Folyt a diskurzus, ám a Nagypapa kezében kedvenc lapja, az "Új ember"…