Kattints az EMKA blogra, az Erdélyi Magyarokért Közhasznú Alapítvány hivatalos blogjára!

Friss hírek és képes beszámolók akciónkról, aktuális eseményeinkről, leírások az általunk szervezett eseményekről és sok-sok egyéb érdekesség.

November 2012 blogbejegyzések (47)

Leborult szivarszipka

Zágoni Attila paródiája

 

Megjelent a Sánta pegazus című kötetben, Kriterion Kiadó Bukarest, 1985

 

Bölöni Domokos

 

A rendszeres írásnak a helybeli irodalmi kör fészek-melegében inkubátorodott neki. Már régóta közölt, amikor közölték vele, jó lenne, ha összeszedné magát... kötetbe. Novelláinak témáját többnyire az árcsói borvízforrásból meríti, s otthon ereszti fel hígított csapvízzel. Műhelytitokban teszi, és közben várja,…

Folytatás

Írta Bölöni Domokos November 30, 2012, 1:24pm — 3 megjegyzés

Mariánum - Kolozsvár. VII. Találkozásaim.

                                          

                                                                                 

                                                 Találkozásaim.

 

 

              Az ősök portréja sok találgatással,de még több empátiával tovább kerekedik. Idővel a találgatások gondolatait felváltják a tények, a korai és a későbbi cselekedeteik, döntéseik és így mindinkább kirajzolódhat egy jellem,egy arcél,egy…

Folytatás

Írta Barta László November 29, 2012, 7:21pm — 6 megjegyzés

Adventi sorok a Mezőségért

Kolozsvár és Marosvásárhely között egy kiterjedt, különös terület húzódik meg hosszan elnyúlva Erdély közepén: a Mezőség. Ha fővárosa, vize, ipara és népének jobb megélhetése lenne, akár egy önálló ország is lehetne. Európa néhány kisállamához képest négy-öt hercegség is kitelne belőle. (De hercegei, grófjai nincsenek, csak néhány ezernyi őrgrófja: a küszködő, túlélő magyar család.)

Ennél a – Maros, Szamos, Sajó és Dipse által határolt – országnál többet szenvedett és szegényebb…

Folytatás

Írta Vetési László November 26, 2012, 1:53pm — 22 megjegyzés

A parasztsorsra jutott papi kutya

                A lófalvi papi házaspárnak elkényeztetett kutyája volt. Igaz, hogy ő is láncra kötve élt, mint sok fajtársa, de számára a lánc jelentette a tökéletes védelmet a világ veszélyei ellen. Megkötve látszólag békésen és egyhangúan élte életét: udvarolni nem járhatott a szebbnél szebb kutyalányokhoz, ugyanakkor bundájának fényes épségét sem veszélyeztették a konkurensek éles fogai, és mivel nem mehetett át az úton, nem fenyegették a figyelmetlen sofőrök által szóba jöhető…

Folytatás

Írta Szilágyi Mihály November 26, 2012, 8:47am — 1 megjegyzés

Angyalok a Mezőségben

Az évezredes népi kultúrán túl az erdélyi  Mezőség adta nekünk többek között Nyírő Józsefet, Sütő Andrást és Wass Albertet.

Most mi is adhatunk.

 

Az Erdély közepén található magyarok lakta Mezőség városoktól távol fekvő táj, a hagyományos…

Folytatás

Írta erdelyimagyarok.com November 26, 2012, 8:30am — Nincsenek hozzászólások

Hölgyválasz

Majd én elintézem azt az engedélyt, nem várok tovább - dörrentette az ajtót Puszi úrra konok dühvel Pálpusztai Szeréna. Göndör hajkoronája, mint kígyófészek lobogott, keble halmai pompás fújtatóként emelkedtek meg süllyedtek, és, jaj, tartani lehetett attól, hogy mindjárt kibuknak a szűk kis kartonblúz mély kivágásán.

A háború alatt a nagyon fiatal, de már korántsem hamvas Pálpusztai Szeréna lokálokban kereste kenyerét és miután nem találta, felcsapott parkettáncosnak. Dizőz ugyan nem…

Folytatás

Írta Szilágyi Perjési Katalin November 25, 2012, 10:00pm — 4 megjegyzés

Viharkabátos árnyék

                                        Viharkabátos árnyék

                                                                         A-nak

                         Az erdő barna arcán viharkabátos árnyék,

                         ősz hamva pislog árván a holt avar neszén,

                         kezét kezembe tartom s szemében fényharangok

                         dúdolják önfeledten a cserjék…

Folytatás

Írta Fülöp Kálmán November 25, 2012, 7:11pm — 4 megjegyzés

A visszahozott zászló

Ady Endre születésnapjára - Kincs Gyula, a szeretett tanár és életre szóló barát

Ady Endrére emlékezünk most, születésének 135. évfordulóján, meglehetősen rendhagyó módon - félretéve az irodalmi kánont is – elsősorban arról, ami…

Folytatás

Írta Ozsváth Sándor November 24, 2012, 7:00am — 1 megjegyzés

Az én tatám

Mindig nagyon vártam nagyanyám indulásra felszólító érces hangját: „Vedd a kosarat és indulj! Tata vár! Ne ácsorogj, kihűl az étel! Aztán nézz a lábad elé! Ne légy tácsó!”

Hát az nem, de álmodozó, az igen.

Déli harangszó előtt egy, másfél órával elindított. Tata már hajnalban elment és mama tudta, a legközelebbi határrész is sok időbe telik nekem. Minden ilyen ebéd kivitel kész kaland volt, újabb és újabb felfedezésekkel. Az ismert ösvények mentén megannyi vadvirág,…

Folytatás

Írta Bartha Terike(szül.Gellér Terike November 22, 2012, 7:56pm — 4 megjegyzés

Aranyszereloem

Az életben minden mindennel összefügg. Ha az egységet megbontjuk, részletekre szedjük, megbomlik az egyensúly. A természetes attól az, hogy magától értetődő. Mikor a szerelmesek külön válasszák a munkát és szerelmet az pornográfia lesz, úgy a munkából, a művészetből, akár a szerelemből. Nem természetes életét kezdi élni az egyén, a férfi nem udvarol, a nő nem udvaroltat. Megszűnik a titokzatos társkeresés, a párválasztás.…

Folytatás

Írta kasza imre November 21, 2012, 9:14pm — Nincsenek hozzászólások

Ketten a parton

                                                             Ketten a parton

                                                             Szakállam dere

                                                             nyílt titok

                                                             sietnem kell

                                                             üzent a…

Folytatás

Írta Fülöp Kálmán November 21, 2012, 7:22pm — 2 megjegyzés

Rómában

A hit városában némák az ajkak,

emberek fagynak keresztek alatt.

Arcukon fáradtság, kiábrándultság,

lábbal tapossák Isten parancsát.



Szemérmes az Isten, a bűnt eltűri,

nézi, hogy kétség embert legyőzi.

Járja a gonosz embernek bugyrait,

szedi a vakság áldozatait.



Veszik a hit, a remény, az alázat,

veszik lélek az ördögnek magának.

Új istenek születtek új világnak,

templomuk lettek a pénzházának.



A pénz lett az…

Folytatás

Írta Borsos Mihály November 21, 2012, 3:00pm — 1 megjegyzés

Beszédállapotunkról

Negyven éve foglalkozom beszédtanítással. Nagy-nagy hálával gondolok egykori mestereimre, Fischer Sándor és Montágh Imre tanár urakra, az utolsó mohikánok közül pedig Wacha Imrére, de a minap döbbentem csak rá régi könyveimet, sárguló feljegyzéseimet forgatva, hogy a legtöbbet mégis annak köszönhetem, akivel nem is találkozhattam: Kodály Zoltánnak. Már diákkoromban nagyon imponált nekem a Mester sokoldalúsága (zenét szerzett, tanított, sportolt, jógázott, politizált), s főképpen az, hogy…

Folytatás

Írta Ozsváth Sándor November 20, 2012, 5:00pm — 12 megjegyzés

Uram!



Kérlek, figyelj, néz fel az égre,

s lásd hol égi csillag szalad:

őszi zivatarok zenéje

harsog ablakaink alatt.



A hold is bújik felhők arcába,

felhők lomhán futnak feléd,

s a hegyeknek zuhanó fodra

csobban, zuhog, bántón zenél.



Hallod? Székelyföld muzsikája

a nemzet imájával szól.

Átmenve a télnek havába,

kiált egy árva kolompból.



Halkul a szó hegyeknek ormában:

haldoklik a székely torok,

s Isten kezében élve…

Folytatás

Írta Borsos Mihály November 20, 2012, 2:19pm — Nincsenek hozzászólások

Öszi káprázat



Tompa fényét a langyos földre ontja

a jóságosan rám mosolygó nap:

ám Kárpátok hegyét hóval borítja,

s lent legyőzi az indián nyarat.



S itt a hegyen, hol ritkul fák lombozata,

a fény egy árva fészekre tapad:

benne ül magányosan egy szirti sas,

rá a bús felhők havat hordanak.



Lentebb langyosak még fénylő sugarak,

s még zsongnak pöttyös katicabogarak,

hol ébren zöldell még a természet.



De a hegy felől hófellegek gyűlnek,

az ég…

Folytatás

Írta Borsos Mihály November 19, 2012, 6:14pm — Nincsenek hozzászólások

Üzenem nektek

Most csak egy szép szót mondok: szeretlek,

szeretlek bennetek, s jó volt veletek.

S most megyek, merthogy, elfogy az időm,

de a tennivalóm az biz rengeteg.

Be kell, hogy bizonyítsam majd nektek,

mit szeretnék, hogy lelketekben élek.

Régi barátok kérlek, s remélek,

s míg élek öröm, ha köztetek leszek.

Várom újra, hogy visszahívjatok,

s hallgathassam  jó  gyermeki szavatok.

Az emlékeink vesznek az időben,

elmosódnak őszülő életünkben.…

Folytatás

Írta Borsos Mihály November 18, 2012, 1:14pm — Nincsenek hozzászólások

Ősz-szökő



Már bíbor az alkony a nagy palettán,

szürkeségbe vesz a vad sötétség,

hófelhők közelednek fent északról,

tépő szelek rázzák hegyek völgyét.



A szurdokban lent a tó is búsan sír,

szivárvány házát fedi be a köd,

virágok halomra hervadnak most kint,

mi szép volt az őszben, hangosan nyög.



A levelek földkeblére borulnak,

fáznak, lázasak, remegve csókolnak,

engednek enyészet gyújtó tüzének,

ölelkezve lent egymásra halnak.



A fák…

Folytatás

Írta Borsos Mihály November 17, 2012, 12:48pm — 4 megjegyzés

Rengetgben



Hajnal közeledett, lesett a résen,

s ijedt szemekkel jött a kócos ősz,

szomorúság izzott fel a szemében,

völgyre csapott, hegyen öldökölt.



A határ rémülten felremegett,

a ködtől, föld s ég, egybe ereszkedett.

A vízcseppek mint megannyi lélek,

mosták arcát, fakuló természetnek.



Óriás felhők mentek égen át,

sötét leplük takarta napnak arcát.

A cseppek mint a ménkő hullott alá,

mélyen szomjazó földet áztatná.



A hegyek vajúdó…

Folytatás

Írta Borsos Mihály November 16, 2012, 12:35pm — Nincsenek hozzászólások

Porszem vagyok



Borzongok, nem fázok,

a boldogság az mi ma szívemben tombol.

Ma gazdagabb lettem,

mert felismertem, nem vagyok tökéletes.

Most tudom, így helyes,

hogy nem akarom legyőzni a hitemet.

Nem szenvedek, élek,

s  nekem mit nyújt föld örömöt, megelégszek.

Nem kérek álmokat,

sem hazug vadcélokban élő vágyakat.

Irgalmat, azt kérek,

irgalmat hazámnak, nemzetemnek, s népnek.

Én a senki vagyok,

porszem múlt, s jelen képében múlóromok.  

És te…

Folytatás

Írta Borsos Mihály November 15, 2012, 1:04pm — Nincsenek hozzászólások

A nő arcán csillan a fény

A nő arcán csillan a fény, a férfi közben mérlegel. Mindez megfogalmazva egy csendélet képterén. A kancsó kíváncsi tekintetet sugároz. Ott állnak egymás mellett határozottan, a két portré egyet alkotva, a pódium egyesíti melyen elhelyezve a csendélet két fő motívuma. Mérleg, füles kancsó, mint két arckép uralja a kép terét. Középen a kék szín, mely választóvonal közöttük. A nő ki gyűjt, tárol érzelmeket, szeretetet. A férfi mérlegel, arányokat állít fel, betájol. Kék fényű fém doboz melyben…

Folytatás

Írta kasza imre November 14, 2012, 9:49pm — Nincsenek hozzászólások

Havi archívumok

2019

2018

2017

2016

2015

2014

2013

2012

2011

2010

2009

1999

Hogyan segíthetsz?

VAGY

VAGY

PayPal és bankkártya


Banki utalással

magyarországi átutalással
Számlaszámunk:
10700488-66317874-51100005
(CIB Bank Zrt.)

nemzetközi átutalással
IBAN számlaszámunk:
HU62 1070 0488 6631 7874 5110 0005
SWIFT/BIC: CIBHHUHB

Az adományozás adómentes.


Önkéntes munkával

Jelentkezz és írj az alapitvany[kukac]erdelyimagyarok[pont]com email címre!

© 2019   Created by erdelyimagyarok.com.   Működteti:

Bannerek  |  Jelentse észrevételét  |  Használati feltételek