Kattints az EMKA blogra, az Erdélyi Magyarokért Közhasznú Alapítvány hivatalos blogjára!

Friss hírek és képes beszámolók akciónkról, aktuális eseményeinkről, leírások az általunk szervezett eseményekről és sok-sok egyéb érdekesség.

Szilágyi Mihály blogja (34)

Karácsonyi előzetes

Versem egy lengyel karácsonyi ének dallamára született.

Alkonyat, hóesés,

Csendes béke száll a tájra,

Hajnal jő, ébredés,

Fehér béke a világra.

Csillogó hólepel

Áldva föd be minden álmot,

Csöppségem, ne félj, aludj…

Folytatás

Írta Szilágyi Mihály December 8, 2016, 6:11pm — Nincsenek hozzászólások

Az órás, a zenész és az ünneplőbe öltözött bolha

        Egyszer, nem is olyan régen, csak ehelyt, a teremtés negyedik napján, az Úristen órát teremtett. Talán attól tartott, nehogy elszámolja a napokat, s így saját parancsolata ellen vétsen. Mert hát rajta kívül kinek kellett volna számon tartani az idő múlását? Ismerjük el, az Úr órája olyan tökéletesre sikeredett, hogy a rá két napra teremtett embernek azóta sem sikerült elrontania. Pedig titokban lehet, hogy próbálkozott már vele.

        No de ne csak beszéljünk erről a csodás…

Folytatás

Írta Szilágyi Mihály Április 29, 2015, 4:15pm — Nincsenek hozzászólások

Az Isten tava

Legenda helyett



        Pattogó tűz melengető közelségében mesélgették, hogy létezik egy tó a Mezőségen. Ez a tó az Isten tava. Hogy miért éppen Istentó a neve?

– Azért, mert az Istené. – mondta nagyanyó hihetetlen meggyőződéssel.

– Hiszen az egész világ az övé… - szólalt meg nagyapó is valahol a szobácska rejtett…

Folytatás

Írta Szilágyi Mihály December 9, 2014, 8:02pm — 15 megjegyzés

Gumác elvtárs a tulokfalvi banketten

           Javában zajlott az aratás Tulokfalván. A brigádos idegesen hápogott, hogy semmi sem úgy halad, ahogy kellene. Úgy káromkodott, hogy a csillagok is elsápadtak volna, ha meghallják; szerencséjükre édes álmukat aludták valahol egy hűvösebb helyen.

-          Még csak az hiányzik, hogy délután kijöjjön a mérnök…

Még jóformán ki sem gondolta, mi történne, ha valóban megérkezne a mérnök, távolról fölrotyogott a ponyvás terepjáró hangja. Olyan jól ismerték ezt a hangot…

Folytatás

Írta Szilágyi Mihály Október 28, 2014, 12:30pm — 6 megjegyzés

Sikamlós történet

        Hangosan csattogott az asztal a szomszédfalu kocsmájában. A taktusra pedig nagyapám zengte a nótát – a barátai csak loholtak utána. Csak olyankor művelt ilyesmit, amikor már többször cserélt poharat a kocsmárossal – tudniillik üreset töltöttre…

        Egész késő délutánig tartott a rendkívüli műsor. Hogyisne, hiszen nagyapám hazalátogatott a szülőfalujába – a szomszédfaluba, Mezőmadarasra –, hogy meglátogassa az…

Folytatás

Írta Szilágyi Mihály Május 6, 2014, 10:40am — 6 megjegyzés

A gyógykezelés

                Beteg volt egy lófalvi vén paraszt, olyan beteg, hogy majd’ belepusztult. Az orvosok alig tudták helyreműteni a sok nyavalyáját. Amikor már lábadozott, fölírtak neki derékövnyi lajstromot, hogy miket kell megvásárolni és az utasítások szerint rendszeresen beszedni.

                Valahogy hazaengedték szegényt a kórházból, abból a klórbűzös, embersápasztó vaságyas szobából. Otthon mégis más volt: az ágyba…

Folytatás

Írta Szilágyi Mihály December 9, 2013, 3:10pm — 24 megjegyzés

A különös napozás és a rostos bor

                Nyári nagy meleg volt. Aratás után járt az idő. Egyszer Dungó bácsi szomszédom átkiáltott a kerítésen, hogy nem mennék-e el segíteni egy kicsit szalmát hordani. Így hát félretettem a könyvet, elkaptam egy villát a színből és mentem segíteni.

                Éppen ebéd után voltunk. A hőségtől szinte lebegett az út. Kissé csodálkoztam Dungó bátyámon, hogy mi a szösz állhatott a fejébe, hogy ilyen kánikulában is…

Folytatás

Írta Szilágyi Mihály November 8, 2013, 11:51am — 6 megjegyzés

Orvosi vizit orosz módra

          Csinos riporternő faggatta a harc- és fogság által edzett aggastyánt. A háborús emlékeiről kérdezte az öreget. Kész csoda, hogy a kilencvenen is felüli ember korához képest fiatalosan mozgott, emlékezett és gondolkozott. Ezt használta ki a rádió formás alkalmazottja. Hosszan beszélgettek fiatalságról, háborúról, nagy csatákról és a keserű fogságról. Mesélt az öreg, hisz a kérdések egyre több emléket juttattak…

Folytatás

Írta Szilágyi Mihály Október 25, 2013, 2:07pm — Nincsenek hozzászólások

A hollandok nagy találmánya

Lófalván nagy csuda történt, amikor az 1990-es években egy iszonyú hosszú idegen autó verte fel az út porát. Lassan, óvatosan érkezett. A faluban néhányan élcelődve meg is jegyezték, hogy talán tojást szállít, hogy nem mer gyorsabban menni. Nagy volt a szájtátás, amikor nagyot fújva megállt az idegen jármű a templom közelében. Valami madárnyelven beszélő emberek mászkáltak le róla. Hamarosan megérkezett a pap is. A lófalviak legnagyobb csudájára ő is tudott azon a krákogó nyelven…

Folytatás

Írta Szilágyi Mihály Október 7, 2013, 9:27am — 11 megjegyzés

Honnan jön az én segítségem - Részlet A rabkenyér íze c. könyvből

1923. február 1-jén születtem Kecsetkisfaluban.

Amikor bejött a magyar hadsereg, édesapámat arra biztatták, hogy most itt van az alkalom, hogy engem nagy emberré tegyen, csak engedjen el katonának. Ezt a lehetőséget én is fontolóra vettem, és önkéntesként jelentkeztem katonának. Amikor már a sorozásra került a dolog, szegény édesanyám nagyon ellenkezett,…

Folytatás

Írta Szilágyi Mihály Október 1, 2013, 12:26pm — 7 megjegyzés

Az igazság nevében

                Az egyik kedves, de huncut tanítványom mindig érdekes tetteivel vagy mondásaival feledtette el a tanítói bosszúságaimat.

                Egyszer az egyik torkos gyerek mohón falta az ennivalóját, és beszívott egy kenyérmorzsát. Kegyetlenül elkezdett köhögni. Nyomban kérdi ez a huncut kölyök, hogy az iskolában én felelek minden gyerekért? Mondtam, hogy igen. Nagyot kacagott. Érdekelt a véleménye.

-          „Tanító bácsi, ha ez itt meg talál halni, akkor maga…

Folytatás

Írta Szilágyi Mihály Szeptember 30, 2013, 4:07pm — 10 megjegyzés

Az aranytojó madár

Nehogy azt higgye, aki tanítóskodásra adja a fejét, hogy csak ez elején érik meglepetések! Én sem hittem volna többévnyi cifra tapasztalat után, hogy vannak még kacskaringós esetek reám mérve.

Egy csendesnek nevezhető szünet vége felé történt e nevezetes eset. Már örültem, hogy a változatos származású gyerekek kibírták verekedés nélkül. De alighogy elörvendtem magam, egyszer csak rohan az egyik fiú, és jelenti, hogy szörnyű nagy baj van.

-          Jüjjék hamar, téntó bácsi,…

Folytatás

Írta Szilágyi Mihály Szeptember 23, 2013, 8:55pm — 1 megjegyzés

Az olvasás titka

                Volt egy érdekes elsős fiú az osztályban, akinek semmiképp nem akart menni az olvasás. Próbáltam szigorú lenni, nem ment. Kérleltem, hogy otthon olvasson többet, nem volt látszatja. Dadogott is. Szinte magától jött a magyarázat, hogy azért ilyen, mert az apja már születése után megszökött.

                Egyszer aztán a véletlen kezembe adta a kulcsot. A betűk írásakor mindeniknek megmutattam, hogyan kell kanyarítani a ceruzával, hogy betű legyen a kacskaringós…

Folytatás

Írta Szilágyi Mihály Szeptember 12, 2013, 8:37am — 8 megjegyzés

Fiú vagy macska?

           Tanítóskodtam az egyik ezeréves mezőségi faluban. Az iskola szépen pihent a domboldalon, és szelíden tekintett le az útra. Várta, hogy vége legyen a nyárnak, és benépesedjen. Mindig örült, ha reggel megérkezett a nyolc-tízfős csapat. Így délutánig helye sem volt az unalomnak.

           Életrevaló gyerek volt mindenik. Az is megesett, hogy csak úgy heccből puszta kézzel röptében lekapták a baglyot a levegőből, ha túl alacsonyra merészkedett.

           De az is…

Folytatás

Írta Szilágyi Mihály Szeptember 9, 2013, 1:21pm — Nincsenek hozzászólások

Elhull a virág... - A rabkenyér íze c. könyvből

Virágsors és embersors – annyira hasonló mindkettő. A virág feladata, hogy kinyíljon, és sziromcsodájával meg illatmámorával hirdesse a jót a környezetében. Az embernek pedig szintén az lenne a küldetése, hogy a benne élő jót megossza másokkal.

Sokszor adódik, hogy virágok ezreit hintik valaki elé, csak azért, hogy a hódolat kifejezésre jusson. Sokszor…

Folytatás

Írta Szilágyi Mihály Augusztus 8, 2013, 10:28am — 1 megjegyzés

Tudományos vita az osztály ajtaja előtt

           Már tapasztalt tanító voltam, túl számos egér-, darázs-, tanfelügyelő-, kutyakalandon, meg nem kevés veszekedésen, amikor újabb váratlan dolog történt.

-          Jár az egér az óvodában! – kiáltotta az egyik fiú. – Ha’, hogy visít az óvónéni!

        Komolyan mondom, nagy volt a sikoly a szomszédos teremben. Gyorsan átszaladtam, nehogy valami nagy baj legyen. A gyereknek…

Folytatás

Írta Szilágyi Mihály Augusztus 8, 2013, 10:24am — 2 megjegyzés

A tanító néha csodadoktor

         Néhány éve tanítóskodtam már, amikor új meglepetéssel szembesültem. Egyszer úgy adódott, hogy az egyik leánykának nem adhattam jeles osztályzatot. Mondtam neki, tanuljon másnapra, mert újra felelni fog. Éppen az angol szavakból kellett felelnie vagy írnia. Ő dönthetett, hogy mit választ. Az írást választotta. Felírtam a táblára néhány angol szót, ugyanannyi magyart és még lerajzoltam néhány tárgyat…

Folytatás

Írta Szilágyi Mihály Augusztus 1, 2013, 10:36am — 16 megjegyzés

Különös véletlenek (1. és 2. rész)

1921. május 20-án születtem. Négyen voltunk fiútestvérek, és négyen voltunk katonák. Ők csendőrök, én Horthy testőre. Bándról még rajtam kívül ketten voltak a testőrségben.

A budai várban teljesítettük a szolgálatot. Én gyalogos testőr voltam, így a vár területére esett a feladatköröm. Horthyt a lovas testőrök kísérték útjain.

Jól emlékszem, ’41-ben történt: a németek elfoglalták a várat. A testőrség feladata volt a vár védelme is. Az egyik bándi fiú és egy anyaországi társa…

Folytatás

Írta Szilágyi Mihály Augusztus 1, 2013, 10:33am — Nincsenek hozzászólások

Különös véletlenek - 1. (részlet A rabkenyér ízéből)

        1921. május 20-án születtem. Négyen voltunk fiútestvérek, és négyen voltunk katonák. Ők csendőrök, én Horthy testőre. Bándról még rajtam kívül ketten voltak a testőrségben. A budai várban teljesítettük a szolgálatot. Én gyalogos testőr voltam, így a vár területére esett a feladatköröm. Horthyt a lovas…

Folytatás

Írta Szilágyi Mihály Július 29, 2013, 10:23am — Nincsenek hozzászólások

A rabkenyér íze

Egy sötét fedelű könyvnek a címe ez. A tartalom se derűs. Ugyanolyan, mint a borító és a cím. A történetek a Második Világháború golyózáporát élik át. 21 fiatal katona élettörténete tűnik fel a 21 fejezetből. Igaz, közülük személyesen csak 20 személlyel beszélhettem, de a huszonegyediknek hazahozták a naplóját, az ő életéről onnan tudhatunk meg sok mindent.

A könyv egyes szám első személyben íródott, kivételt csak egyetlen történet képez, a napló írójának…

Folytatás

Írta Szilágyi Mihály Július 23, 2013, 10:23am — 1 megjegyzés

Hogyan segíthetsz?

vagy

vagy

PayPal és bankkártya

 vagy

adományozok


Banki utalással

magyarországi átutalással
Számlaszámunk:
10700488-66317874-51100005
(CIB Bank Zrt.)

nemzetközi átutalással
IBAN számlaszámunk:
HU62 1070 0488 6631 7874 5110 0005
SWIFT/BIC: CIBHHUHB

Az adományozás adómentes.


Önkéntes munkával

Jelentkezz és írj az alapitvany[kukac]erdelyimagyarok[pont]com email címre!

© 2020   Created by erdelyimagyarok.com.   Működteti:

Bannerek  |  Jelentse észrevételét  |  Használati feltételek