Megremegő céltalan idő

zsongó páradús levegő

a szolid neszeket elnyomja

egy mellúszó ütemes csobaja

Bennem hatalmas a csend

bánatból komponált rend

izmaimban zavart tempó

lelkemben szorító béklyó

egy lány, ki a túloldalt ragadt

tépett sziluettje meg-megszakadt

a feszített víztükrön táncolt

délibábként oldódó árnyfolt

bár sokkal fiatalabb volt nálad

megismertem a fürdőruhádat

elhittem akkor, hogy te állsz ott…

Ahogy én emlékezem …

Ott állt a homályos éléskamra egyik sarkában. Aszalt gyümölcsök, befőttek, savanyúságok, besütött hússal teli zsírosbödönök jellegzetes vegyes illatában. A cakkos kézimunkával szegélyezett polcok, mint szigorú, aláhúzott sorok, meghatározták a kamra rendjét.

De a sarok az övé volt, csak az övé.

Ez járt…

Június 12-én lenne nyolcvan éves Bálint Tibor*. Öt éve, 2007 nyarán, születésének 75. évfordulója alkalmából emlékülésen idézték a Déry-, Krúdy-, József Attila- és Márai Sándor-díjas író emlékét a Kolozsvár Társaságban. A zokogó majom könnyei – ez volt a konferencia címe. Egyik előadó kiemelte, hogy Bálint Tibor egybemosta a megéltet a mesével, és az emberi bűnök bocsánatosságát mutatta be, megosztva műhelytitkait a világgal.

Néhányszor magam is beszélgettem vele, egyszer, a…

Tegnap hatalmas élményben volt részünk. Férjemmel délután indultunk Bukarestbe. Nagyon szeretünk ide repülni, nincs túl messze, és ha van irányítás az csak külön öröm nekünk.

Amikor Románia közepe felé repültünk, a CTR megkérdezte, hogy parallel akarunk-e leszállni, mert akkor úgy fog beirányítani minket a Bukaresti TMA-ba.

Hát persze hogy parallel akarunk landolni, mondtuk örömmel. Gyönyörűen irányított minket, majd átadott Márius-nak az Bukaresti approach-nak aki úgy…

                                                         Vasárnap

                                        Szilaj vágtatás vakon előre,

                                        farizeusi bűnös játék-

                                        harmatközén a szende,pőre

                                        harangjátékos tűz,ajándék-

                                        fekete-fehér,piros…

Fiatal voltam és csiha.

Nem gondoltam a nehézségekkel, csak nekivágtam, ha valami rámjött. Így volt azon a nyáron is, amikor kerékpárral indultam Váradról, hogy kincses Kolozsváron keresztül átkarikázzak Vásárhelyre. Háromszáz kilométer. Mi az nekem! Különben azért is volt égetően sürgős az utazás, mert ott várt a kedves. Pénzem meg,…

"A  tüzes nyelvek pedig, amelyekről írva vagyon, hogy mindenki megértette, a mai értelmezésben azt jelentik, hogy az érték, a jóság és igazság minden nyelven egy és ugyanazt jelenti, embereket nyelvi és faji különbségek nem választhatnak el, mert az igazság és az ezen alapuló meggyőződés halhatatlan. Megalázni kisebbségi és másfajta jelzőkkel, népek hivatásait másodrendűvé degradálni nem lehet. A hatalmasok és elnyomottak egyaránt át kell hogy lényegüljenek a pünkösdi galambszárnyak…

                   Harangoznak Szebenben, Szebenben

 vajon ki halt meg benne, meg benne?…

Keserű szájízzel írom e sorokat, minek oka az az ismét jól érzékelhető (szított?) zsigeri gyűlölet, melyet társadalmunk ellenérdekeltségű tagjai támasztanak minden és mindenki iránt, ami és aki az öntudatos, népben-nemzetben gondolkodó magyarság számára még egyáltalán fontos. A hazai irodalomból több mint 60 éve hatalmi önkénnyel száműzött, majd…

Büszkén megemeli fejét
Mereven néz felém
Anubisz földi testőre
Mélybarna porcelánbőre
Felfénylik a szűrt fénybe’
Szoborrá kövült már emléke
Egykori gazdájának
Rebeka mamámnak

                              Találkozás  a  VIPERÁVAL

                             Túl  vagyok  már  a  hetvenen,

                             De  még  nem  láttam  viperát.…

ej te lány ej te habos hajú lány

mily sokat vonaglik a tested

úgy kalimpál szíved akár e táj

melyben otthonra lelt a lelked

viharok dúlnak olcsó matracon

magadban cipelsz minden álmot

csak te tudhatod borús alkonyon

hányféle bíborfelhő bántott

homlokodat szántja pár apró ránc

szemed sarkában szarkalábok

az Idő szépen forgó lassú tánc

békésen nyíló estvirágok

ó te lány ó te lány vagy mindenütt

méltósággal cipeled…

Halvány fényével pirkad a hajnal. Január van, sokáig félhomály takarja a napot. Imitt-amott rejtve elővillan kis óarany színben csillogó sugara, de a rőt valóság köddel fedi be, nehogy friss erővel legyőzze a tél fénytelen dicsőségét. Múltbéli harcok színtere az ég, az új, az óval csatázik rajta. Átmenet a már megélt, és a még el nem érkező jövő között. Alszik a táj, téli álmát alussza benne minden, csak Margit zokog a konyhaasztalra ráborulva. Ej, de fáj gyönge szíve, telítve az a sok…

v
Ne akarj 
többnek látszani,
mint amennyi vagy,
mert hiába tartod 
királynak magad,
amíg lelked üres, 
fénytelen kacat,
addig mások szemében, 
csak egy alázatra szoruló
rongy-koldus 
maradsz.

Kedves barátaim!

Még most is azon tanakodok,hogy mit írhatnék nektek.Két dolog is írásra késztetett.Az egyikről bővebben szeretnék írni.Tudom,sokunk szívén viseli Erdély és az Erdélyi emberek sorsát,életét.Most egy olyan történetről szeretnék írni,ami nemrég történt,Pünkösd ünnepén.Egy Erdélyi(Petrozsényi) árvaházat látogatott meg a Magyarországról induló kis csoport. Pár hete kezdett  gyüjtésbe a facebook honlapján lévő EGY CSEPP EMBERSÉG elnevezésü csoport.Ruhákat,játékokat,magyar…

Engedtessék meg, hogy egyszer-kétszer az életben idegen tollal is ékeskedjem. Illetve nem is annyira idegen tollal, hiszen akit idézek, személyesen ismerem, a falujáról írott könyvét is olvastam. Nagy Teréz tanárnő 2008-ban jelentette meg Keménymese. Régi idők tanúi című kötetét, Mezőpanitról. A falu és a szerző iránti tiszteletem jeléül idéznék belőle néhány mondatot, majd egy anekdota-szerű novellarészletet is, amelyben a falu az Őstér nevet viseli.

„A rítusokból semmit sem őriztek…

Véletlenek márpedig nincsenek, erősítgette a dumagép Só Feri, civilben ex-újságárus. "Ha az az utolsó óhajom, hogy egyszer legalább hibátlan legyen a képem, akkor az bejön, mert létezik műfogsor is a világon. Ragaszkodom hozzá, hogy amikor majd odaát a kedvesemmel egybekelünk, kifogástalan legyen az első hitvesi csókom." Ezt a dumagépet a dumája csorbította olyan rusnyára, lakodalmakba járt, hívatlanul, s mindenféléket mondott a menyasszonyokra. Madár Vincének egy kiadós mulatság jelentene…

Egy szép májusi délután nem kevés kaland után hat festő érkezett Székely-Pálfalvára , tíznapos alkotótáborra készültek. Lélegzetállító látvány fogadta őket amint kiszálltak az autóból. A vendéglátó Berze panzióból a Székelyföld panorámája terült szemük elé . Felvillanva a távolban a Fogarasi havasok hóval borított völgyei fensíkjai, míg az előtérben a zöld minden árnylata vidította a szemüket. Izgatottak voltak a látványtól, és a várakozástól. Hamar megismerkedtek a vendéglátó családdal, és…

Vasárnap, május 27-én ünnepélyes keretek között avatták fel Marossárpatakon a tavaly novemberben elkészült történelmi szoborparkot. A parkban felállított alkotások Miholcsa József szobrászművész munkái, aki 10 év alatt 20 szobrot adományozott a településnek. Az avatószalagot Borbély László képviselő, Lokodi Edit Emőke, a megyei tanács elnöke, Kozma Barna polgármester, Balog József megyei tanácsos, és Bartha József a megyei tanács gazdasági igazgatója vágták el.

 …