Ötszázötven éve, február 3-án hunyt el a könyvnyomtatás atyja szülővárosában, az egykori birodalmi fővárosban, Mainzban. A ferencesek templomában temették el, de később az épülettel együtt az ő sírja is megsemmisült.

Johannes mester (egy pénzverési joggal is felruházott patríciuscsalád sarja) valóságos polihisztor volt, nevét azonban legjelentősebb találmányáról, a könyvsajtóról ismerik mindenütt e földgolyón. Fő műve, a világ első nyomtatott könyvének számító…

Éppen negyvennapos volt elsőszülött fiam, amikor a Szent Korona hosszú és kényszerű távollét után végre hazatért.

Január 5-e volt, az Úr 1978. évében.

Véletlenül tudtam meg a nagy hírt, a koraesti gyorson. Nehéz szívvel hagytam otthon gyermeket-asszonyt, de mennem kellett, mert másnap reggel jelenésem volt, s nem szerettem a hajnali vonatozást. Ladányban már négy korosabb férfi ült a fülkében, hová bekéredzkedtem. Egyikük édesdeden aludt, az ablak melletti épp egy vaskos…

Atyánkfia éppen kilencszer költözött már életében, s minden hurcolkodás kényszerű seregszemlét is jelentett számára. Mit vigyen magával, mit hagyjon, ajándékozzon el, vagy dobjon ki? Kedves könyvei mellett két tárgy ragaszkodott hozzá mindvégig: legelső fényképezőgépe (Pajtás márkájú) és egy háromnegyedes hegedű. A fotózás fél évszázados szenvedélye, de komolyan vagy negyven éve hegedült utoljára. Nemrég, mikor egy átrendezés közben ismét kézbe vette az öreg instrumentumot, meglepő…

Ady Endre születésének 140. évfordulóján - rendhagyó módon - nem a költőt vagy az újságírót kívánom méltatni, verseit elemezni, szerelmei után szimatolni, netán kisebb-nagyobb botlásain…

Az idei „nagy évfordulósok”, a 200 éve születettek után (Arany János, Laborfalvi Róza, Tompa Mihály) most egy ifjabb nagyságra emlékezünk, Ady Endrére, ki 140 éve, november 22-én látta meg a napvilágot, az akkor alig félezer lelket számláló kis szatmári faluban, Érmindszenten.…

Mikor e sorokat írom, január 22-e van, a magyar kultúra napja. Drámaíróversennyel, színházi - és filmbemutatókkal, hangversenyekkel, kiállításokkal teszik emlékezetessé szerte a Kárpát-hazában, százak és…

Miért olyan különleges a mi beszédünk? Ha külföldön (a Kárpát-hazán kívül) járunk, mindenütt felfigyelnek különleges beszédünkre - olykor még furcsállják is. Hogy miért? Mert a mienk hangzása teljesen más, mint a szomszédos vagy még távolabbi nyelveké!  Más a zeneisége (hangsúlyrendszere, ritmusa,…

Harmincéves is elmúltam már, amikor végre valaki közérthetően elmagyarázta, hogy mi is a magyar nyelv, a beszélt nyelv tulajdonképpeni lényege. Teller Edéről van szó, a világhírű atomfizikusról. A 80-as években láthattuk a Magyar Televízióban azt a sorozatot, melyben az Egyesült Államokban élő…

Gyakorlóiskolánkban a következő párbeszéd hangzott el egy tanítónő és tanítványa között: - Pistike, elhoztad a meséskönyvedet?   - El. - Odaadhatom Zolinak? - Oda. No, ezt tessék lefordítani bármilyen idegen nyelvre! A két igekötővel Pistike komplett…

 Milyen érdekes, ma már szinte alig tanulnak németül, pedig az én diákkoromban ez volt ,a’ nyugati nyelv. Már az első órák valamelyikén figyelmeztettek…

Összegzésképpen ismét Varga Csaba tanulmányából idézek egy már-már metaforisztikus részt: „… a magyar mindig a teljességből indul ki, mondhatni a magasból…

                                                                                                                                (Gondolatok az ünnepi könyvhét…

Közeleg Tamási Áron halálának ötvenedik évfordulója. Budapesten hunyt el 1966. május 26-án (született Farkaslakán, 1897. szeptember 20-án).

Nem szándékom Tamási életét és munkásságát méltatni, azt…

Mostanában gyakran járok arrafelé, Ady nyomában, meg gyönyörű kazettás mennyezetű templomokban kutakodva. Sárguló, gyűrött, száz-százhúsz éves újságokat, iskolai évkönyveket, meg régi egyházi fóliánsokat forgatva igencsak meglepő forrásokra bukkanhat itt az érdeklődő! Ez alkalommal Ady „második otthona”, apai nagyszüleinek lakóhelye valamint mentorának, később atyai jó barátjának személye vizsgálódásom tárgya. Mint látni fogjuk, költőnk némely verse és életének igen fontos állomásai…

Hagyomány, hogy megünnepeljük március 15-ét, az 1848-as forradalom évfordulóját, s mindig hozzátesszük, hogy hányadikat - idén a százhatvannyolcadikat. Ki-ki kokárdát tűz, vagy a hajba nemzeti színű szalagot fűz. Szívhez szóló műsort szerkesztenek számára, szép versek, alkalmi dalok s zeneszámok hangoznak fel, olykor korhű jelmezbe öltözött szereplőket is látni, meg a katarzis kiváltása kedvéért dramatikus játékot, vagy egy-egy ügyesen szerkesztett irodalmi összeállítást, amolyan…

Füreden járva első utam mindig a Balaton partra vezet, a Tagore-sétányra. Olyan jó itt felidézni azt a már rég elsüllyedt világot, amelyben igazán otthon érezném magamat. Emlékezetem vetítővásznán ilyenkor megjelenik a parton Szentgyörgyi Horváth Anna kisasszony, andalogva, napernyőjét forgatva, komornája kíséretében - odébb, a színházban pedig épp új darabjukat kezdik próbálni a teátristák. Egy későbbi lélekmozi-snitt „kistotálján” Wesselényi báró ballag, fölöttébb illedelmes fürdődresszben…

Advent harmadik hétvégéjén immár huszonötödik alkalommal rendezték meg a magyar nyelvterület téli ünnepköri játékainak legnagyobb hazai mustráját, a nemzetközi betlehemestalálkozót, Debrecenben; a cívisváros éppen 10. alakalommal volt házigazdája. A jubileumi seregszemlére harminc betlehemes érkezett a Kárpát-haza minden magyarlakta területéről.

Tizenhat anyaországi mellett tizennégy határainkon túli hagyományőrző csoport (kettő Kárpátaljáról, három a…

Boldogabb időkben a magyar iskolákban mindenütt tanították a beszédet, mivel alaptantárgy volt. A felvilágosodás és a reformkor nagyjai az un. retorikai osztály stúdiumain „iskoláztak” (költőink-íróink meg a…

Ahogy közeledünk a reformáció félezer éves évfordulójához, egyre több tanácskozás, konferencia, újságcikk, értekezés és könyv tárgyalja történelmi jelentőségét. A különböző felekezetek és szakterületek legjobbjaikat állítják csatasorba, s méltán, hiszen 1517 az európai kereszténység történetének talán az 1054-es egyházszakadást követő legkatartikusabb eseménye volt. De a művelődés történetében is jelentős fordulatot, mondhatni forradalmi változásokat hozott. Könyvnyi terjedelemben lehetne…

Balmazújváros határába n, Vókonya pusztán, az országosan ismert biogazda, Rózsa Péter birtokán több százan gyűltek egybe augusztus 29-én, vasárnap, hogy templomot avassanak, amolyan pusztaszentélyt, ősi kultúránkat idézőt. Makoldi Sándor festőművész, néprajzkutató tervei alapján és irányításával, száznál is több ember áldozatos munkájával, mintegy öt év alatt épült fel a…